SZENT LÁSZLÓ KULTUSZ

A fennmaradt történetek szerint a lovagkirály hatalmas termetű, vitézeinél egy fejjel magasabb, robusztus harcos volt. Gigászi erejét állítólag még ötvenéves kora után is megőrizte. Nemcsak a legendák, de a történetírók szerint is kimagaslik a magyar nemzet legnagyszerűbb alakjai közül Szent László király (1040-1095). A somogyvári bencés monostorban a szerzetesek évszázadokon át nap mint nap imáikba foglalták nevét, így megemlékezve a monostor alapításáról is. A harcban való jártassága, a csatákban mutatott személyes bátorsága, legendás fizikai ereje miatt egyre népszerűbbé vált László királyt Isten atlétájának is nevezték. A középkori László-kultusz kibontakozásában döntő fordulatot jelentett, amikor III. Béla király 1192-ben pápai jóváhagyással szentté avattatta Lászlót, akit a magyar lovagi kultúra példaképének tekintett. A szentté avatott harcos király emlékezetét, tetteit, a róla szóló históriákat őrzi és idézi fel a Szent László Nemzeti Emlékhely látogatóközpontjának kiállítása. A romok feltárása során talált gazdag tárgyi anyag bemutatása mellett a tárlat virtuális eszközökkel, interaktív módon ismerteti a Szent László-kultusz legfontosabb és legszebb műalkotásait. A látogatóközpontban megszerzett ismeretekkel élménnyé válik a romterület felfedezése.

KILÁTÓ ÉS ROMKERT

A várhegyet és a romterületet az egykori balatoni holtág mentén fekvő erdős részen kanyargó, másfél kilométer hosszú Szent László sétaút köti össze a Látogatóközponttal. A látogatók ez az utat követve egy felejthetetlen séta keretében juthatnak el a romokhoz. A romterületen álló háromemeletes kilátóból letekintve kirajzolódik az egykor méltóságteljes apátság alaprajza. Nemcsak a romok látványa, a panoráma is lélegzetelállító. Az ősi faragott kövek között a rekonstruált fűszerkertben ma ismét borsikafű, rozmaring, orvosi zsálya, metélőhagyma és sok más zöldfűszer illatozik. Az újjáélesztett fűszerkert az egykor itt élő szerzetesek önellátó életmódjáról tanúskodik.

A MONOSTOR REJTÉLYE

A somogyvári monostor fénykorában nemzetközileg is nagy jelentőséggel bírt, hiszen több mint négy évszázadon keresztül lakták bencés szerzetesek és látogatták a messze földről érkező hívek. A szent király által alapított apátságból a történelem vihara csak romokat hagyott. Így azt, hogy mi lehetett az az ereklye, ami miatt zarándokok, köztük fejedelmek és királyok is ide látogattak, ma már homály fedi. Az ereklye helye ma is megtekinthető a romterületen, hiszen a régészeti ásatások során a templom középtengelyében kisméretű ereklyesírt tártak fel. A templom egykori kultikus középpontját pedig ma márvány oltárasztal jelzi.

 MEGKÖZELÍTHETŐSÉG

Az emlékhely meglátogatása – balatoni közelsége miatt is – nagyszerű programpontja lehet egy családi utazásnak, hiszen a modern látogatóközpont, az erdei sétaút, a misztikus hangulatú középkori romterület és a kilátó a család minden tagja számára tartogat érdekességeket.

Az emlékhelyet az M7-es autópályáról a fonyódi lehajtónál letérve érhetjük el, ahol a látogatóközponthoz és a romokhoz vezető utat már táblák jelzik.

1/5

×