Olaszos életérzés, mediterrán terek, kitűnő borok és rengeteg kulturális és szabadidős programlehetőség várja a látogatókat az ország dél-nyugati részén, Pécsett és környékén. Pécs, Magyarország egyik legmediterránabb városa már a Római Birodalom korában is kiemelkedő szereppel bírt. Különböző népek és kultúrák keveredtek itt, ami után gazdag emlékanyag maradt a városra, mint például a Dóm tér alatt nyugvó ókeresztény festett sírkamrák, vagy Stella Septichora a IV. századból. A pécsi székesegyház alapjait szintén a IV. században rakták le, amit később, Szent István király idejében két toronnyal, majd a középkorban további két toronnyal bővítettek. Ezek közül a dél-keletibe érdemes igazán felmenni, melyhez az út a bazilika híres harangjai (Mária, Pál és Ferenc harangok) mellett vezet és ahonnan pompás panoráma nyílik a városra. A székesegyháztól pár lépésre található a török időkben épült Barbakán, egy kör alaprajzú bástya, ami a történészek szerint Kinizsi Pál nevéhez köthető. A török veszedelemtől tartva az egész déli várrendszert megerősítették, de ez sem tudta megállítani az Oszmán Birodalom terjeszkedését. A város 1543-ban esett el, miután a törökök saját kultúrájukhoz megfelelően dzsámikat, fürdőket és minareteket építettek, melyekből csak néhány, de igen jelentős épület maradt fent. Egyik ilyen remekmű Pécs jelképe és Európa legészakiabb fennmaradt dzsámija, Gázim Kászim Pasa imádati helye, amely a város főterén, a Széchenyi téren áll. Itt található még a Városháza, az Irgalmasrendi templom, a Szentháromság-szobor, Hunyadi János bronz lovas szobra és a fotókról is jól ismert Zsolnay-kút is. A világhírű porcelánmanufaktúra története 1865-ben kezdődött, amikor az alapító Zsolnay Miklós kisebbik fia, Zsolnay Vilmos átvette a gyár irányítását és kísérletezésbe kezdett, melynek gyümölcsei a jellegzetes eozin mázas és egyéb nemzetközi díjakat elnyert kerámiák. A gyár a századforduló környékén élte fénykorát, amikor kerámiái számos tengerentúli világkiállításon népszerűek voltak. A világháborúk, majd az államosítás visszavetették a termelést, egy időre a Zsolnay név is eltűnt. 2010-ben a gyár és környezete megújult, amikor Pécs Európa kulturális fővárosa lett. Az öthektáros, ma Zsolnay Negyed néven ismert területet négy részre osztották, a Míves negyedre, ahol Zsolnay családdal kapcsolatos kiállítások láthatóak, az Alkotó negyedre, a Gyermek és Családi negyedre és végül az Egyetemi negyedre, ahol a Pécsi Tudományegyetem több kara is helyett kapott. Pécs és környéke nemcsak kulturális és történelmi emlékeiről híres, hanem szubmediterrán éghajlatának köszönhetően Magyarország egyik legjelentősebb borvidékéről is. A várostól délre található Villányi borvidék főként sötétrubin színű, testes vörösborairól ismert, többek között termesztenek itt Kadarkát, Kékfrankost, Cabernet Sauvignont, Cabernet Franc-t, Merlot és Pinot Noirt. Villánytól néhány kilométerre található Siklós, amely váráról és tüzes fehérborairól, az Olaszrizlingről, Traminiről és Ottonel muskotályról ismert. A várról az első írásos emlék 1294-ből maradt fenn, az évszázadok alatt végig nagy jelentőséggel bírt, a 16. század elején a Perényi főúri család reneszánsz stílusban alakítatta át. Érdemes a vezetett várlátogatást igénybe venni, ahol felkészült tárlatvezetők kalauzolnak évszázadokon vissza. A borkedvelőknek igazi paradicsom ez a vidék, ha mindent végig szeretnél kóstolni, érdemes egy egész hétvégét rászánni, számos pincészet rendelkezik szálláshellyel is. Siklós szomszédságában, a Harkányi Gyógyfürdőben pedig kipihenheted az előző napok fáradalmait, az egyedülálló kénes víz gyógyír minden bajra. Fotó: osztalykirandulas.hu