#Ajánló #Magazin #MAGYARORSZÁG INFO /

Debrecen, kicsit másképp

Debrecen történelmi belvárosában elképesztő mennyiségű kultúrtörténeti nevezetesség és látnivaló jut szinte minden egyes négyzetméterre. Az egykori híres debreceni vásárok színhelyéül szolgáló Piac utca és a belváros 19-20. század fordulóján emelt, egyszerűségükben is lenyűgöző kereskedőházai és impozáns palotái nemcsak a történelmi múlt lenyomatai, de ma is szerves részei a debreceni mindennapoknak. A város ikonikus épületei mellett érdemes felfedezni a kevésbé ismert, ám annál érdekesebb látnivalókat is, hiszen csak így kaphatunk teljes képet Debrecen gazdag épített örökségéről.

Tartson velünk egy virtuális városnéző túrán Debrecen legszebb, legérdekesebb épületei és kapui nyomában, melyek garantáltan új vizuális élményt ígérnek a felfedezők számára.

Református Nagytemplom (Kossuth tér)

Debrecen jelképe reprezentálja a puritán klasszicista stílust a „kálvinista Rómában”. Az ország legnagyobb református temploma 1805 és 1821 között épült Péchy Mihály tervei alapján. A Nagytemplom a középkori gótikus stílusú Szent András templom alapfalaira épült, ami az 1802-es pusztító tűvészben teljesen odaveszett. A Nagytemplom impozáns kapujának díszeiből sugárzik Debrecen ősi öröksége. Érdemes egy pillantást vetni az apró szimbólumokat rejtő masszív rézkilincseire is!

Rickl-ház (Piac u. 39.)

Szabó Magda anyai ükapja, Rickl József német kereskedő építtette neves vegyeskereskedése és családja számára ezt a klasszicista épületet az 1820-as években. A családi hagyomány szerint a telekre úgy esett a választása, hogy amikor először járt Debrecenben, megmérte, hány lépés a főutca, s ez a ház volt épp a közepén. A ház kapuját faragott oroszlánfejek őrzik, a szájukban lévő karika pedig azt jelzi, hogy az ember szolgálatában állnak.

Szent Anna Székesegyház (Szent Anna u. 15.)

A cívisek évszázadokig homogén református közösségébe a XVIII. században telepítették be a katolikusokat. A Szent Anna utcán építették fel templomukat 1719-46 között barokk stílusban, az olasz származású G. B. Carlone tervei alapján. A Szent Anna-templomot a nagyváradi püspök gróf Csáky Imre költségén kezdték el építeni, aki reprezentatív templommal kívánta példázni a katolikusok erejét a „kálvinista Róma” előtt. A főbejárat felett az ő címere látható.

Árpád téri templom (Árpád tér 3.)

Debrecen épített öröksége viszonylag fiatal, ritka a barokk kor előtti emlék. Mindezt a századforduló környékén épült historizáló, eklektikus épületek pótolhatják hatásukban. A szabályos négyszög alakú Árpád téren 1912-ben Tóásó Pál tervei szerint épült neoromán templom gazdagon faragott bélletes (befelé szűkülő, oszlopokkal díszített) kapuja a középkor szakrális kapuit idézi.

Klinika épületei (Nagyerdei krt. 98.)

A Debreceni Magyar Király Tudományegyetem 1912-es megalapításával nagyszabású építkezés indult meg a városban. Debrecen hatalmas területet adományozott az egyetemnek a központi épület és a klinikai kórházak létrehozására. Az első világháború befejezésétől az egyetem főépületének 1932-es átadásáig sorra épültek a klinika épületei Korb Flóris tervei alapján a historizmus jegyében. Az épületekre sok esetben a barokkos monumentalitás a jellemző.

Volt Széll Kálmán-ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 35-37.)

Debrecen belvárosának egyik legszebb szecessziós épülete, mely az 1910-es években épült Pavlovits Károly műépítész tervei szerint a Piac utcai forgatagtól távolabb, a csendes Bajcsy-Zsilinszky utcán. Az épület fő attrakciója a bécsi szecesszió hatását mutató főhomlokzat és kapu, melyek díszítőelemeit Somogyi Sándor szobrász készítette. A homlokzatot virágfüzérekkel díszített zárt erkélyek és kovácsoltvas rácsozattal ellátott loggiák díszítik.

Megyeháza (Piac u. 54.)

Az impozáns Vármegyeháza a magyaros szecesszió egyik legszebb épülete. 1911-12 között épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos fővárosi építészek tervei szerint. Homlokzatát a pécsi Zsolnay-gyár pirogránit elemei díszítik. Barlangszerű bejáratának íve a funkcióhoz méltó történelmi hangsúlyt ad az épületnek.

Rendőrpalota (Kossuth u. 20.)

Debrecen meghatározó építésze, Borsos József tervei alapján épült 1914-ben magyaros szecessziós stílusban, a nemzeti formanyelv keresésének kiváló példája. Kapujának szénaboglya íves kő keretét a pásztorfaragásokra emlékeztető szimbólumok díszítik. A bronz kaput az ólombetétes üvegablakok fényjátéka teljesíti ki. A kaput a város címerét ábrázoló mázas kerámia dombormű koronázza.

Püspöki palota (Hatvan u. 1.)

A református egyház befektetés céljából építtette a Hatvan utca sarkán ma is álló „palotát” Méliusz Juhász Péter református püspök egykori rezidenciájának helyén. Az 1913-ban épült egyházi bérház a Megyeházát is jegyző Bálint Zoltán és Jámbor Lajos szecessziós alkotása. A számos belső udvarral, lépcsőházzal és körfolyosóval rendelkező épület igazi nagyvárosi arculatot kölcsönöz a környéknek. A belső udvarok bejáratait díszes rácsok zárják.

Déri Múzeum (Déri tér 1.)

A Magyarország egyik legismertebb közgyűjteményének otthont adó neobarokk épület 1926-28 között épült Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei szerint. Az épülettömb hangsúlyos eleme a barokk kastélyokra jellemző, kupolával fedett, íves középrizalit (az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő rész). A kör alaprajzú központi előcsarnokba gazdag barokk architektúrával keretezett három tekintélyes kapu vezet a „A művészet örök, az élet véges” latin felirat alatt.

Hatvan utcai art deco bérház (Hatvan u. 6.)

A volt Izraelita hitközség bérháza a magyarországi art deco egyik legnagyobb alakja, Sajó István tervei alapján épült 1930-ban. A debreceni építész sikeres amerikai karriert hátrahagyva tért haza szülővárosába 1928-ban, ahol több art deco stílusú épületet tervezett. Ennek kiemelkedő példája az ötemeletes, klinkertéglával borított bérház a Hatvan utcán, mely funkcionalitásra törekvő, díszítéseket mellőző, geometrikus formáival a belváros különleges színfoltja.

Hangya-bérház (Piac u. 40.)

Debrecen egyik legkülönlegesebb kapuja a város egyik első modern épületét díszíti. Az ötemeletes bérház az országos bolthálózatot is működtető Hangya Szövetkezet részére épült 1938-ban Münnich Aladár tervei szerint, aki a Déri Múzeumot is jegyzi. Eredeti kapuja még egy egyszerű felvonós rács volt. Új, zöld színű vaskapuján, melyet Magyar Zoltán tervezett és Kovács Imre tiszaörvényi kovácsmester öntött, 78 db 25 centi magas hangya sorakozik.

A szöveg összeállításában Harangi Attila építész segített.

További debreceni érdekességek: visitdebrecen.com

Forrás: azutazó.hu

Szeretnél többet
olvasni?

Pécs és környéke bakancslista: 10 top tipp, hogy mit ne hagyj ki Pécsen és környékén

1. Menj fel a Pécsi Székesegyház tornyába! Kezdd a pécsi kirándulást a Pécsi Székesegyházban, ahol az altemplom alapkövét valószínűleg már […]

#Bakancslista #Kultúra és művészet #MAGYARORSZÁG INFO /

Látványos fotókon a Dunakanyar legkülönlegesebb panorámája

Kisoroszi szigetcsúcsáról nyílik a legkülönlegesebb panoráma a Dunára és a környező hegyekre. Ilyenkor télen még izgalmasabbak a színek és árnyalatok, […]

#Magazin #Varázs /

Arborétum Gödöllőn és a Naplás tó: kutyus jöhet, korcsolyázni tilos!

A fővárostól nem messze van a Gödöllői Arborétum, amelynek az a különlegessége, hogy egyrészt most is nyitva van a hét […]

#Magazin #Tudtad? /