Van kedvük velem tartani Pamukkaléba vagy Kappadókiába? Hogy Törökország messze van, s még nincs vakcina-útlevelük? Sebaj, ehhez a kiránduláshoz ki sem kell mozdulniuk az országból. Mindkét csodát megtalálják itthon, az Északi Középhegységben. Az egyik Egerszalók, egy kis község a Mátra és a Bükk között. Természeti képződményeivel, finom boraival, vizeivel, kaptárkő emlékeivel az Egri Kistérség Kő-Túra útvonal célpontja. Igazi nevezetessége azonban a déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás. A 60-as évek elején itt olajat kerestek. Ám kőolaj helyett 68 Celsius fokos forró vizet találtak. Balneológiai vizsgálatok szerint a víz 18-20 000 éves. A 410 méter mélyről feltörő hőforrás domboldalon lefolyó vize csodálatos természeti képződményt, 120 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló. A feltörő gyógyvíz lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre. A domboldalon lefolyó víz 1900 négyzetméteres mészkőlerakódást épített. A kalciumot, nátriumot, magnéziumot és ként tartalmazó hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav tartalma is jelentős, még a mai napig is folyamatosan építi a terepet. Hasonló csak a török Pamukkaléban és az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban található. A sódomb helyi védelem alatt áll, a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni, sötétedés után a szivárvány színeiben pompázik. Látogatható bármikor, önállóan, belépőjegy nélkül. A másik úticél Kazár község. Kazár legkülönlegesebb természeti adottsága a riolit-tufa, amely 20 millió éve, a középső miocén korban keletkezett, egyidős a Mátrával és a Karanccsal. Minden valószínűség szerint a Mátra vulkáni kitöréseinek szórt anyaga, ami a por mérettől a néhány deciméteres rögökig terjed. A puha tufafelszínt a víz eróziós munkája formálta és benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva. Ez utóbbi területeket a nagyobb méretű törmelékek védték meg a lepusztulástól. Páratlanul érdekes látvány a változatos formájú talaj, amelyeket mély árkok szabdalnak, sőt tornyok, kúpok magaslanak ki a földből. Az egész képződmény olyan, mint egy megkövült, tajtékzó tenger felszíne. A riolit-tufa „rokona” a törökországi Kappadókiában található. Száraz időben óvatosan, de jól be lehet barangolni a területet, esőzéskor azonban nem tanácsos rálépni sem, mert csúszik, mint a szappan és ráragad a cipőre, a ruhára. Megközelítése igen egyszerű. Kazár keleti szélén, a Béla út végén lévő parkolóból táblák mutatják az utat a riolit-tufához. A piros kereszt jelű turistautat kövessük, 2 kilométeres enyhén emelkedő, széles úton érjük el az eróziós területet. Visszafelé mehetünk egy szép, nádassal szegélyezett patakvölgyben, az egyértelmű, széles út a parkoló előtt csatlakozik be a már ismert útvonalhoz. Amennyiben tovább megyünk a piros kereszt jelzésű úton, egy nagy bal kanyar után elérjük a piros sáv jelzésű utat, amely Kazár központjába vezet, a főúton balra fordulva 10 perc sétával érjük el a Béla utat. A túra időtartama: 2 óra.-dunay- Forrás: azutazó.hu