#Magazin #MAGYARORSZÁG INFO /

Kóborlovagok és tündérek a Boldogkői Várban

A történelem viharai ellenére is egyik legjobb állapotban fennmaradt középkorú várunk a Boldogkőváralja közvetlen közelében emelkedő sziklaszirten magasodó Boldogkői Vár, amely a Zemplénben várja a természeti szépségek a történelem és a szépséges legendák iránt érdeklődő utazókat.

Mert Boldogkő Vára már csak a legenda miatt is különbözik a legtöbb olyan erődítménytől, amelynek pontosan ismert a történelme. A történet szerint a tatárjárás idején, a vesztes muhi csata után menekülvén IV. Béla király a Hernád parti Aszaló településre jutott, ahol aztán kedvenc aszalómestere Bodó, jobbágyruhát adva, egy pinceüregben rejtette el kísérőivel együtt addig, amíg a keresésükre indult tatárok el nem mentek a környékről. Amikor a béke ismét ráköszöntött az országra, Bodó hét társszekérrel vitte az aszalt gyümölcsöt a királynak és mindegyik bakján egy szépséges leány ült: a király kérésére Bodó elmondta, hogy mind az ő leányai. IV. Béla pedig azt mondta, hálája jeléül, amiért annak idején a tatároktól, most pedig az aszalt gyümölcsökkel az éhségtől megmentette, Bodónak ajándékozza Aszaló és Bodolló községeket, valamint a környéküket, fel egészen a Zempléni hegyekig.

Az egyetlen kikötés, hogy öt éven belül a legalkalmasabb helyen, ahonnan az egész vidéket belátja, olyan erős várat kell építenie, amivel megvédheti magát az ellenségtől. Amikor ezt Bodó otthon elmondta lányainak, a legkisebbik azt mondta, újdonsült nemeskisasszonyként csak olyan nemes ifjakhoz mennek majd hozzá, akik vállalják, hogy egy évig építeni fogják a várat. A felvetésre, hogy mivel heten vannak, így az csak hét év múlva lesz meg, Bodó jelezte: a király biztosan nem lesz haragos, ha látja, hogy épül az erőd. Amikor pedig a Bodókőnek elnevezett sziklán felépült Bodókő vára, a király is elment a lakodalomba és azt mondta: mostantól Boldogkőnek neveztessék a vár, mert ez a hét lány, a hét tündér itt volt a legboldogabb.

A Bodókő-hegy, melyen a vár áll, ma a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. A táj szépsége, melyet a Hernád folyó koronáz meg, illetve a vár viszonylagosan jó állapota miatt (a császári katonák robbantása és az azt követő pusztító századok ellenére egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori váraink egyike) kedvelt túracélpont, mely az Országos Kéktúra egyik állomása.

A vár építésének pontos idejét nem tudni, legkorábbi részét viszont, ami egy védművel körülvett öregtorony, valószínűleg a tatárjárás után épült, és vagy a Tomaj nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán, vagy Aba Amadé országbíró emelte, azonban az biztos, hogy a tatárjárás után kezdték építeni. Lévén, hogy erődítmény, feladata az volt, hogy védje a kassai utat és a Hernád völgyet. A 2002-ben felújították, így szinte újjászületve várja a látogatókat.

A várnak több tulajdonosa is volt, kezdve a Drugeth családdal, akik idején Anjou Károly Róbert elkergette az Abákat, Czudar Péter bánon keresztül, a 15. században István és György szerb fejedelmen birtokolta, végül pedig a Szapolyai-családé lett. 1666-ban Rákóczi György szerezte meg a várat, ami később, a kuruc időkben fontos szerepet játszott, de még a Rákóczi-szabadságharc előtt, 1701-ben lakhatatlanná tették a császáriak. A romot a 18. században a jezsuiták vették birtokba, akik gabonaraktárnak alkalmazták. Később a Péchy, majd a Zichy családé lett. Az 1945-ben végül állami tulajdonba került, 1963-ban pedig Végh Katalin régész vezetésével kutatás indult. Emellett megkezdődött az értékmentés is. A tornyok védőtetőt kaptak, 2009 után pedig európai uniós támogatással több épületrészt felújítottak. Korszerűsítették a kiállítótereket, így ma megtekinthető többek között a vár egyedülálló ipartörténeti jelentőségű emléke, a 16. századi kohó, melyet egykor pénzhamisításhoz szükséges bronz előállítására használtak.

Az erődbe a félkör alakú kapubástyán keresztül lehet bejutni, melynek bejáratához ma fahíd vezet, ennek helyén egykor felvonóhíd állt. A vár 2 részből áll. Az alsó- és a felső várból. Az alsóvárat az alsó udvar, a csonka bástya és a déli torony alkotja, míg a felsővárat pedig az öregtorony, a lakótorony és a palotából.

Nyár folyamán – járványmentes időben –, nem csupán a látvány kápráztathat el minket, hanem többféle érdekes programon is részt vehetünk, mert a “rekonstruált középkor” szlogen jegyében színvonalas várjátékokat szerveznek az odalátogatóknak. A palotaszárnyában található egy ólomkatona-kiállítás, amely többek között az 1241-es muhi csatát is bemutatja. Emellett áprilistól novemberig garantált hétvégi programok is vannak. Az egyik ilyen program a tárlatvezetés, de nem akármilyen tárlatvezetés, ugyanis udvarhölgyek invitálják időutazásra az érdeklődőket. A másik garantált program pedig egy lovagi párbaj, ami Magyarország egyik legszínvonalasabb, könnyed humorral, párbeszédekkel fűszerezett lovagi párbaja.A Kóborlovagok egy- és kétkezes lovagi karddal, valamint félelmetes sújtófegyverekkel, hírhedt láncos buzogánnyal és csatabárddal vívnak meg egymással. És ha a Nagy izgalomban megéheznénk, a Boldogkői vár lábánál középkori étterem is működik, ami lehetőséget nyújt régi ételek kóstolására.

Király Réka

Forrás: azutazo.hu

Szeretnél többet
olvasni?

Sokan várták – elindult a BKV ünnepi Fényflottája

Idén hat kivilágított villamost és az ünnepi fogaskerekűt indította útjára december első napján a BKV. Járműveink – szép hagyományt teremtve […]

#Ajánló /

Mikulástroli gyűjti a cipősdobozba csomagolt ajándékokat

Idén december 3-án, pénteken indul útjára Budapesten az ünnepi díszbe öltöztetett Mikulástroli. A Mikulás és segítője ezúttal is várja az […]

#Ajánló /

Koncert, vonatozás, SUP meg egy kis káposzta az advent jegyében – hétvégi programajánló

Ezen a hétvégén sem kell unatkoznunk: SUP-deszkán lapátolhatunk Hévízen, a melegen gőzölgő patakban, Szolnokon a káposzta bűvöletébe kerülhetünk, a fővárosban […]

#Ajánló /