#Történelem és kultúra #Túrák /

Az Egri csillagok és a Bikavér városa

Ha valaki Eger hangulatos utcáin jár, az Érseki Palota, a Líceum épülete mellett elhaladva, az Egri Vár bástyáira lépve, joggal érzi úgy, hogy különleges, a dicső időket idéző időutazás részese lehet. De aki Egerbe látogat, a folyamatos megújulásnak is részese lehet: korábban soha nem látott beruházások valósultak meg vagy indultak el a városban.

Dobó városában 2011 óta zajlik az Egri Vár rekonstrukciója, miközben megújult a Líceum, amely ma az egyetemi rangra törekvő Eszterházy Károly Főiskolának ad otthont. Létrejött a Szépasszony-völgyben a változatos rendezvényeknek helyet adó Márai Aktív Turisztikai Látogató Központ. A Termálfürdő óriáscsúszdákkal, egy téli fürdőzésre is alkalmas fürdőházzal, illetve élményelemeket tartalmazó baba- és gyermekmedencével bővült. Nem beszélve az Érseki Palota fejlesztéséről, amelynek  látogatóközpontja autentikus környezetben mutatja meg az egri érsekek világát. Folyamatban van az Egri Vár rekonstrukciója. A város újjászületésének talán a legjobban várt és leglátványosabb része a belváros megszépülése. Ez javarészt a közterek megújulását, rendezényterek kialakítását jelenti, amelyek így alkalmasabbá váltak a történelmi borvidékhez méltó nagyszabású borgasztronómiai események lebonyolítására. Megszépült több műemléki védettségű épület homlokzata, így a híres Minorita templom, az Irgalmas-kápolna és a református közösségi ház. Ugyancsak újjászületett a Dobó tér, a Kis Dobó tér és az Eger-patak mentén futó Eszperantó sétány, valamint új gyaloghíd épült, míg a sportos utazók nagy örömére, kerékpárutat hoztak létre a patakmederben.

TOP látnivalók

1. Az Egri Vár Magyarország egyik leglátogatottabb műemléke, évente mintegy 350 ezer vendéget fogad. Az eddig is méltán népszerű turisztikai célpont 2015-re megújul, egy interaktív, mozgalmas, sokszínű látványosság jön létre. A kiállítások felfrissülnek, élőbbek lesznek: az ostrom 38 napjáról szóló, a Gárdonyi regényből ismert jelenetek élményszerű megjelenítése mutatja be a vár titkos földalatti világát, a kazamatarendszert. Várfalsétány épül és megújul a vár legmagasabb pontja, a Kálvária-domb, ahonnan pazar rálátás nyílik a városra. Több mint 3 évtized után látogatható lesz az egykor a várkaput védő, Török-kertnek nevezett bástya. Újdonság a hagyományos magyar konyhára, a török specialitásokra és az egri borokra alapozott étterem, ahol minőségi vendéglátás fogadja a látogatókat. A Várhoz kapcsolódik két új attrakció: megóvtuk az enyészettől és látogathatóvá tettük a török kori Valide Sultana Fürdőt, valamint a magyar-török barátság jegyében megszületett a Török Sátor, ahol a török kultúrával és gasztronómiával ismerkedhet meg az érdeklődő.

2. A Líceum Magyarország egyik legrégebbi alapítású felsőoktatási intézménye. 250 évvel ezelőtt hozta létre Eszterházy Károly püspök, aki döntő jelentőségű lépéseket tett Eger és a régió tudományos és kulturális életének megalapozásához, és Eger iskolavárossá válásához. Az épületben található a  ritkaságokat (pl. Mozart és Mikes Kelemen eredeti leveleit) rejtő, pompás freskójú Egri Főegyházmegyei Könyvtár. A Varázstorony megannyi látványossággal szolgál. A Varázsterembe látogatók érdekes, saját maguk által elvégezhető kísérleteken keresztül ismerkedhetnek meg alapvető fizikai jelenségekkel (hasonlóan, mint a Csodák Palotájában), például az úgynevezett Bermuda-henger a Bermuda-háromszögben korábban bekövetkező rejtélyes eseményeket segít megérteni és megmagyarázni. Az eredeti műszereket bemutató Egri Csillagásztorony (Specula), Kelet-Európa egyik legjobban felszerelt csillagvizsgálója 1776-ban kezdte el működését, Hell Miksa, magyar származású bécsi királyi csillagász jóvoltából. A Camera Obscura (sötétkamra, periszkóp) nem csak Magyarországon, hanem az egész világon ritkaságnak számít. Optikái segítségével a barokk Eger és környéke vetíthető ki a besötétített terem közepén lévő asztalra. A Varázstoronyban található Magyarország harmadik működő planetáriuma.

3. Az Érseki Palota Magyarország legnagyobb egyházmegyéjének központja, mely kiemelkedő vallási és kulturális értéket képviselve hamarosan megnyílik a látogatók előtt. A fejlesztés legizgalmasabb elemei: Bepillantás a püspök életének mindennapjaiba (könyvtár, képtár, ruhatár, dolgozószoba, hálószoba stb.) Magyar szentek és legendáik kiállítás, Egri püspökök és érsekek arcképcsarnoka, A magyar egyház 1000 éve kiállítás, Tapintható tárlat, Jégverem, Vinotéka, Barokk díszkert. A Bazilikát, Magyarország második legnagyobb katedrálisát Pyrker János Lukács érsek emeltette 1836-ban.

4. A Török Fürdő Magyarország egyik legautentikusabb, XVII. századi eredetű fürdője. A gyógyvíz a medencék alját borító kövek alól tör fel az aranykupolás Török-medencében, a Tükör-medencében és a Pezsgőfürdő-medencében. Három további medencéjében a mai kornak megfelelő élményelemek találhatók. A Török Fürdőben található víz gyógyhatása a benne oldott radonnak köszönhető, mely gyulladáscsökkentő hatású és fokozza a szervezet endorfin-termelését, így a közérzetre is kedvezően hat. Az ionizáló sugárzás a sejtek regenerációs folyamatait is előmozdítja. Közvetlen összeköttetésben van a Török Fürdővel a Termálfürdő, Magyarország egyik legszebb fürdőhelye, amely már 1932 óta várja vendégeit 5 hektáron, Eger belvárosában, az Érsekkert ligetes környezetében. A fedett-nyitott vízi élménysziget 12 medencével, dögönyözővel, sportpályákkal és változatos szolgáltatásokkal télen-nyáron várja a pihenni vágyókat: sportolóknak versenymedence; idősebbeknek és gyógyulni vágyóknak 28 C fokos, enyhén radonos gyógyvízzel töltött nagy medence, 37 C fokos kénes termál medence; gyerekeknek nagy „vízi csaták” helyszínéül szolgáló víziváras medence; fiatalabb felnőtteknek kétkupolás fedett-nyitott élménymedence 14 féle szórakoztató, vízi rekreációs elemmel.

5. A Szépasszonyvölgy az egyik legjelentősebb magyar borvidék leghíresebb borainak bölcsője. A ma közel 200 pincét számláló Szépasszonyvölgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével.  A völgy nevéhez legendák sora fűződik, a legfrappánsabb szerint aki sorba kóstolja a völgy pincéinek borait, az egy idő után már minden asszonyt szépnek lát. Márai Sándorról kapta nevét az a turisztikai látogatóközpont, amely egyben egy 800 férőhelyes szabadtéri színpad, kulturális örökségi emlékhely, interaktív bemutatóhely és ügyességi kalandpark. A borok kedvelői mellett a családosoknak és az iskolai csoportoknak is kínál élményeket. A völgyben egy ökoturisztikai tanösvény is található, mely végigkalauzolja a látogatókat a Szépasszonyvölgy legfontosabb nevezetességein. A terület különlegessége az Öreg Pincesor, lenyűgöző a Lépcsős Pincesor, és a Disznófősor egymást követő cellái is ritka látványt nyújtanak.

+1. A város nevével egyet jelentő Egri Bikavér és Egri Csillag a borvidék két zászlóshajója. A ma érvényben lévő Egri Bikavér Szabályzat szerint a Bikavér olyan száraz borházasítás, amelynek nem lehet fajtajellege. Készítéséhez kékfrankos alaphoz a következő szőlőfajták boraiból kell még legalább kettőt felhasználni: kadarka, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, portugieser, syrah, pinot noir, blauburger, menoir és zweigelt. A Bikavér számos legendája közül az egyik azt tartja, hogy az 1552-es ostrom idején Dobó István az éppen harcoló várvédőknek bort hordatott szét, akiknek a bajuszáról, szakálláról csepegő vörös folyadékot meglátva az ostromló sereg katonái között elterjedt a hír, hogy vért, bikavért isznak a magyarok, azért olyan erősek. A Bikavér méltó fehér párja a 2010-ben született fehér cuvée, az Egri Csillag egy új fehér házasítás, amely kiteljesíti azt a gazdagságot, amelyet az egri szőlőfajták sokszínűsége kínál. A név viselésére az a bor jogosult, amely legkevesebb 4 fajta fehér borból készül, és legalább 50 százalékban Kárpát-medencei szőlőfajtákra épül (olaszrizling, hárslevelű, leányka, királyleányka, zengő, zenit), az illatos fajták, a zefír, tramini, ottonel muskotály, irsai, cserszegi fűszeres aránya pedig nem érheti el a 30 százalékot. Mindezek eredménye egy friss, üde száraz fehérbor. Az Egri Csillag legendája: „a Nagy-Egeden és környékén, a város északkeleti végein lévő szőlőkben valaha őrkunyhók álltak. Ezek az őrházak éjjel fáklyákkal voltak kivilágítva, az utasoknak, a kereskedőknek így téve beláthatóvá a területet. Az őrkunyhók éjszakai fényének így védelmi és útjelző funkciója is volt. Az utasbarát jelzőfényeknek híre ment országszerte. Akkoriban terjedt el ez a mondás, hogy ha Egerbe utazol, kövesd az egri csillagot!” Az egri borászok összefogását tovább erősíti, hogy az új Egri Csillagjaikat minden évben március 15-én mutatják be a nagyközönségnek, így a „Csillagbontás” a megújulást jelképezvén indítja útjára a friss évjáratot.

Forrás: azutazó.hu

Szeretnél többet
olvasni?

Magyar akác – Hungarikumok bemutatása

Az akácültetés fő célja a mozgó homok megkötése és a deflációs károk mérséklése volt. Az utóbbi évtizedekben az éghajlatváltozás folytán […]

#Hungarikum #Magazin #Tudtad? /

Ráérős reggeli és édes percek a Follyban

Június közepén nyílt meg az új kávézóteraszunk, ahol bor-, és szörpkóstolóval, 9:00 és 13:00 óra között reggelivel várjuk a vendégeket. […]

#Ajánló /

Ünnepeld velünk a Budapesti Állatkert 155. születésnapját!

Rengeteg programmal várunk augusztus 7-én, 8-án és 9-én is a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A 155 éves születésnapi programok állatkerti […]

#Ajánló /