#Magazin #MAGYARORSZÁG INFO /

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely szobrairól és a tömegsírokról

Történelmünknek vannak nagyon szomorú emléknapjai, ilyenkor emlékezünk azokra, akik hazánk védelmében vesztették életüket. Vannak emlékhelyeink, ahol időről időre megemlékezünk hőseinkről, akik az ottani csatában vesztették életüket.

Ilyen a Mohácsi Nemzeti Emlékhely is, ahol kihasználva a pandémia okozta zártságot, felújításokba kezdtek. Ugyanakkor elkezdték a még feltáratlan tömegsírok feltárását is. Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata helyszínén, régészeti feltárásokat követően, 1976-ban nyílt meg a Történelmi Emlékhely. A szántóföld közepén fekszik a terület. A csata minden bizonnyal itt zajlott, hiszen itt találták meg a tömegsírokat. 2012 óta hivatalosan Nemzeti Emlékhely rangot viseli a helyszín.

A park területe 1700 katona végső nyughelye, de a mostani sírfeltárások ezen a számon még változtathatnak. A park közepén két tömegsír halma magasodik, előtte balra I. Szulejmán alakja – a derekára kötött koponyák a lefejeztetett magyar foglyok áldozatát idézik. A területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága szerint a mohácsi csata 500. évfordulójának 2026-ban a várható ünnepségsorozat legfontosabb helyszíne a Mohácsi Nemzeti Emlékhely lesz. A közelmúltban megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely sírkertjében található szobrok restaurálása.

A sírkertben a park 1976-os megnyitására elkészült 120 fa sírjel és szobor állapota az elmúlt 40 évben jelentősen leromlott az időjárás és a kártevők miatt, több közülük balesetveszélyessé vált. Már 10 szobrot kiemeltek és a korábban kiemelt hárommal együtt, becsomagolásuk után, elszállítják őket Budapestre, ahol restaurálják. A munkát olyan szakemberek végzik, akik Kő Pál, a szobrok alkotójának tanítványai, kollégái voltak. A restaurálást a Művészeti Akadémia támogatásával végzik.

A harangláb, és a kereszt javítási munkáit is elkezdték a sírkertben. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait láthatjuk. A 2011-ben átadott, Szent Koronát formázó kiállító- és kilátóépület több szinten ad helyet kiállításoknak.

Az emlékhely gótikus ívű, majd az ív közepén megtörő kapuja szimbolizálja a törést, mely az ország fejlődésében a csatavesztés eredményeként bekövetkezett. Pölöskei József ötvösművész bronzból készült alkotása 14000 csontra emlékeztető alkotóelemből áll, ami a csata és a környékbeli települések 14000 keresztény áldozatának művészi megjelenítése. A Vadász György tervezte impozáns megjelenésű fogadóépületbe Bencsik István szobrászművész Térképkő című alkotása mellett elhaladva léphetünk be. A föld alatti szinten kiállítótér kapott helyet, ahol a csatával kapcsolatos bemutató tekinthető meg. Az ismeretanyagot három különböző, HD-minőségben vetítésre kerülő film mutatja be, külön készült az óvodás korosztálynak, az iskolásoknak és a felnőtteknek, és a történelemmel foglalkozó szakemberek számára.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint a pécsi központú Janus Pannonius Múzeum régészei és a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai a nemzeti park kezdeményezésére, az Agrárminisztérium támogatásával végzik el az emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálatát, a munkálatok egészen 2025-ig zajlanak.

A jelenleg ismert öt mohácsi tömegsír közöl a hármas számú a legkisebb, mintegy 15 négyzetméteres, háromszáz csontváz lehet a sírban. Ebből százhúszat már kiemeltek, további nyolcvanat pedig a helyszínen szemrevételeztek.

Az összegyűjtött adatok szerint az elhunytak 90 százaléka ifjú vagy viszonylag fiatal felnőtt, 18-40 éves férfi, kisebb részük 14-16 éves fiú volt, de temettek a tömegsírba egy-két kamaszt, idősebb férfit, valamint feltehetően néhány nőt is. Az egyértelműen látszik, hogy barbár mészárlás történhetett, lenyakazott emberek tömegsírjáról van szó. Rengeteg olyan esetet azonosítottak, amikor a vágásnyomból egyértelmű, hogy a letérdeltetett, lehajtott fejű embert hátulról ölték meg, nyakazással. Arra, hogy a mohácsi csata után több mint kétezer hadifoglyot végeztek ki, I. Szulejmán archívumában is találtak írásos adatokat. A legfontosabb cél, hogy a megalázó módon eltemetett mártírok maradványait a mohácsi csata 500. évfordulójára szétválogassák, majd egyéni sírokba temethessék.

A szimbólumok sokaságát rejtő sírkertet a Kárpát-medencében őshonos növényekből álló erdő veszi körül.

Bódi Ágnes
Forrás: azutazó.hu 

Szeretnél többet
olvasni?

Sokan várták – elindult a BKV ünnepi Fényflottája

Idén hat kivilágított villamost és az ünnepi fogaskerekűt indította útjára december első napján a BKV. Járműveink – szép hagyományt teremtve […]

#Ajánló /

Mikulástroli gyűjti a cipősdobozba csomagolt ajándékokat

Idén december 3-án, pénteken indul útjára Budapesten az ünnepi díszbe öltöztetett Mikulástroli. A Mikulás és segítője ezúttal is várja az […]

#Ajánló /

Koncert, vonatozás, SUP meg egy kis káposzta az advent jegyében – hétvégi programajánló

Ezen a hétvégén sem kell unatkoznunk: SUP-deszkán lapátolhatunk Hévízen, a melegen gőzölgő patakban, Szolnokon a káposzta bűvöletébe kerülhetünk, a fővárosban […]

#Ajánló /