„1891-ben a Temesvári kiállításon aratott sikert termékeivel Zwack József: Alkalmunk volt – ezen czég gyártmányainak kitűnő voltáról 1885. évben a Budapesti Országos Kiállítás alkalmából meggyőződést szerezni; mennyire fokozódott azonban meglepetésünk, midőn az ez évben Temesvárott tartott kiállításon, melyen Zwack József és Társai czég oly kiválóan részt vett, alkalmunk volt arról meggyőződni, hogy ezen aránylag rövid idő alatt mennyire sikerült ezen ezégnek gyártmányait tökéletesbíteni és nemesbíteni, úgy hogy ma már bátran állítható, hogy gyártmányai a tökély legmagasabb fokán állanak, hogy minőségük tekintetében a világ leghíresebb likőrökkel egy színvonalon állanak.”[1] A kiállításról aranyéremmel tértek haza, de ekkoriban már az udvar is felfigyelt a cégre és elsősorban exporttevékenysége miatt részesültek dicséretben. Az Osztrák Birodalom mellett, Franciaországba, Oroszországba és Amerikába szállítottak likőröket, konyakot, szilvóriumot. Az udvarnak is szállított különlegességi termékeket és annak megelégedésére 1895-ben elnyerte a cég az egyik legrangosabb elismerést a Császári és Királyi udvari szállítói címet. 1896-os Millenniumi Kiállítás alkalmával Ferenc József körútja alkalmával a Zwack pavilonját is meglátogatta és beszédbe elegyedett a tulajdonossal Zwack Józseffel: „Valamivel odább van Zwack J. és Társai Likőrgyár gyönyörű pavilonja, melybe a király be is ment, érdeklődéssel nézegetvén a csoportokat, melyek elegáns formájú palaczkokból vannak összeállítva. — A gyár már régóta áll fönn? ugyebár? — kérdezte a király Zwack Józseftől. — Igenis, Felséges uram! — Igazán már régen láttam ily szép és ízléses kiállítást! — folytatta a felség, barátságosán szalutálva aztán a czég tulajdonosainak.”[2] A kereskedelmi és exportkapcsolatokat egy házasság is megerősítette. Zwack József leánya Róza (1852 – 1919) Schreyer Jakab (1847 – 1932) ügyvéd, jogász felesége lett 1874-ben, aki a Pesti majd 1879-től Magyar Kereskedelmi Csarnok vezető tisztségviselője, titkára volt, de tagja volt a főváros képviselőtestületének és a Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségének is. Az 1890-es évek elején már szűknek bizonyult az Üllői úti üzem ezért a vállalkozás új telephely kialakításába kezdett, a Duna parthoz közel a Ferencvárosban kialakuló új gyáripari körzetben, ott, ahol a híres gabonamalmok is voltak. Az új üzemet a Soroksári út 26. szám alatt 1892 év végén vették birtokba és azóta is ez a vállalkozás központja, ipari műemlék, itt működik a cég központi telephelye valamint a Zwack Múzeum és látogatóközpont is. A cég és vállalat cégbejegyzései a következőképpen alakultak. Az 1840-ben[3] alapított vállalkozásban 1864-ben[4] majd 1866-ban történt bejegyzési változás, közkereseti társasággá alakult beltagjai Zwack József és Zwack Miksa szesz-, és ecetgyárosok voltak. 1876-ban ezt a bejegyzést megerősítették. 1881-ben a likőrgyártási üzlet is bejegyeztetett. 1886-ban csatlakozott Zwack Lajos, Zwack József fia beltagként a vállalkozáshoz. Később pedig Lajos fiai Zwack Béla (1914), Zwack Jenő János (1920) is belépett a családi vállalkozásba önálló cégvezetői jogosultsággal. Az alapító Zwack József tehát ügyesen vitte vállalkozását, amelybe fia és unokái is bekapcsolódtak, terjeszkedéssel és profilbővítéssel. A siker töretlen volt a termékpaletta bővült Zwack József megelégedésére. A kiegyezés után már több mint 200 féle likőrt és alkoholféleségeket gyártottak a legismertebbek talán a kömény, casino, kakaó vagy a marascino likőrök voltak, ezen kívül pálinkákat, kóser szilvóriumot, slivovicát, tokaji és barackpálinkát, valamint Gyöngyvérnek nevezett paprika likőrt és sósborszeszt is készítettek. A mai napig legismertebb fő termékük az Unicum egyedülálló gyógynövényekből készülő gyomorkeserűt 1883. május 22-én védjegyeztették be, amely készítésének titkát ma is féltve őriz a család. Érdekesség, hogy az Unicumot a korban kolera járvány elleni gyógyitalként árusították, és hirdették: „Az új gyomorkeserű-pálinkát mint kolera elleni védőszert reklámozta éppúgy, mint a mostani influenzajárvány idején a tejkartell a tejet. Az új cikket mindenütt nagy érdeklődéssel fogadták; és amikor már a kolera veszélye elmúlt, még mindig sok híve akadt az újfajta pálinkának, amelyet nagy haszonnal értékesített a Zwack-fivérek gyára.” Forrás: 2021/2 Török Róbert, Honismeret, A Honismereti szövetség folyóirata, XLIX. Évfolyam. Cikk folytatása hamarosan… Unicum Ház 1095 Budapest, Dandár u. 1 Tovább a helyhez