Kisvárosi hangulat, számtalan kulturális és történelmi emlék, termálfürdők, túraútvonalak és borkóstolók. Mindez és még sok más látnivaló és érdekesség várja az utazókat az ország legnyugatibb csücskében, Sopronban és környékén. Sopron, a műemlékekben rendkívül gazdag város, már időszámításunk előtt VII. században, a vaskorban is lakott volt, amikor a mai Várhelyen földvár épült. Később, a rómaiak korában is jelentős szerepet töltött be, elhelyezkedésének köszönhetően két fontos útvonal is áthaladt rajta. A Római birodalom meggyengülésének köszönhetően az egykori Scarbantia hanyatlásnak indult és közel 500 évig lakatlan volt, 920 környékén a honfoglaló magyarok kezdték el újra benépesíteni. Az egykori római városfalak romjaira erős sáncokat építettek, azonban a terület kicsinek bizonyult, ekkor kezdtek el építkezni a városfalakon kívül, aminek eredménye a Villa Sopron, a Lővérek (a királyi íjászok települése), a Fertő –tavi halászok települései és a szőlőtermelők házhelyei. A IX és XI. század környékén felépült a vár és Sopron is feltehetően ekkor kapta mai nevét, az akkor ispánjáról Suprunról. A XIII. században Sopron szabad királyi város rangot kapott, ami még inkább növelte erejét és befolyását, 1450 körül újabb városfal épült és kialakult Várkerület, Ógabonatér és a Széchenyi tér útvonal. Ekkor épült a híres Tűztorony, Sopron egyik jelképe, ami a városfal északi kaputornya volt és a város megfigyelésére szolgált. Reneszánsz körerkélye az 1676-os tűzvész után készült, amikor szinte egész Sopron porig égett. A torony ma a Soproni Múzeum részeként látogatható. A tűzvész után Sopron polgárai nagy részben önerőből építették újjá a várost az akkori kornak megfelelő barokk stílusban. A Stornó-ház, a Fő tér egyik ékessége, egy barokk sarokház, ahol még Mátyás király is vendégeskedett. A ma, múzeumként működő épület ad otthont a páratlan szépségű Stornó-gyűjteménynek, melynek része a 4 ezer darabból álló rajz- és tervanyag, valamint számos dísztárgy, festmények, bútorok és porcelánok. A Stornó-házból kilépve a Fő téren érdemes még betérni a Fabricius házba, ami egy római kori épület maradványaira épült és ahol több kiállítás is látható, mint például a Scarbanciáról, római kori Sopronról szóló kiállítás, vagy a régészeti kiállítás, ami az illírek, kelták, rómaiak és honfoglaló magyarok kultúráját mutatja be. A számos itt álló templom közül talán a legismertebb az úgynevezett Kecske templom, hivatalos nevén Nagyboldogasszony-templom. A szintén a Fő téren található templom a XIII-XIV. században épült gót stílusban és népies nevét a torony homlokzatát található kecskéről kapta, ami az építtető, Geisel Henrik címerállata volt. Ha megéheztünk a sok látnivaló után, a Gambrinus ház éttermét javasoljuk, ami tipikus hazai ízekkel várja a vendégeket. Ne felejtsük el megkóstolni a soproni kékfrankost, ami a helyi borvidék jellegzetessége. Ha még maradt pár napunk, érdemes Sopron környékén is kirándulni és meglátogatni a Röjtökmuzsaji Kastélyszállót, ahol nem csak szállóvendégek élvezhetik a királyi reggelit, ebédet. A kastélyt az 1750-es években a Felsőbüki Nagy család építette, majd az 1910-es években az új tulajdonos, Berg Miksa átépítette, ekkor nyerte el mai formáját. A környék tele van még látnivalókkal, itt található a mintegy 20 ezer éves Fertő tó, Közép-Európa harmadik legnagyobb tava. A tó nagyobb része Ausztriához tartozik, a kisebbik része Magyarországhoz. Remek kirándulóhely az aktív sportokat kedvelőknek, mivel körülötte végig jó minőségű bicikliút található. A Fertő-Hanság Nemzeti Park igen gazdag növény és állatvilággal rendelkezik, számos vízimadarat megfigyelhetünk a Madármegfigyelő Szabadidőparkban. A túrázók is megtalálják a számításikat itt, mivel a környéken sok túraútvonal is áthalad, ilyen például a „Nádak Útján” tanösvény Hegykő határában. Végül a sok látnivaló és kirándulás után kipihenhetjük fáradalmainkat a Hegykői Termálfürdő gyógyvizében. Fotó: life.hu