A Dél-Dunántúl közepén, Tolna megye délnyugati részén érünk el Dombóvárra, amelynek déli határai mentén folyik a Kapos folyó. A hazai vasút egyik központjának számító városkába már maga az utazás is élvezetes programot ígér a kizöldült természetben, a Tolnai-Hegyhát és a Völgység dombsorai között. A környék legnagyobb vonzereje évtizedek óta a közeli Gunarasfürdő, amelynek magas fluorid tartalmú alkáli hidrokarbonátos vizét már 1973-ban feltárták. Az azóta is első osztályú minőségű gyógyvízzel huszonkétféle kezelés révén lehet segíteni a fürdővendégek egészségmegőrzését és gyógyulását. A gyógyító víz, a sokféle összetevőjének köszönhetően ideális mozgásszervi betegségek, gyomor- és bélbántalmak, nőgyógyászati-, fogíny-, és szájbetegségek kezelésére, de eredményesen alkalmazzák bizonyos légzőszervi, szív- és érrendszeri elváltozások kezelésében, valamint a bőrgyógyászat területén is. A kültéri strandfürdő nyáron 7 medencével és csúszdaparkkal üzemel, de a gyógyfürdő egész évben várja vendégeit a hagyományos wellness termál- és gyógyászati szolgáltatásaival. Az impozáns pályaudvar mellett nemcsak a városba érkező vasútbarátoknak ígér igazi csemegét ígér az egykori vasutas főművezető Beles Lajos kezdeményezésére megszületett Dombóvári Vasúttörténeti Múzeum. Gunarasfürdő másik kiemelt turisztikai területe a Szigeterdő, amelynek parkjában egy 600 méteres rekortán futópályával és egy 1,4 méter széles térköves járdával körülvett park is várja a sétálni, sportolni vágyókat. Szigeterdőben ékessége a Kossut Lajost és az első felelős magyar kormány valamennyi tagját ábrázoló Kossuth-szoborcsoport, amelynek másolata most Budapesten az Országház épülete mellett látható a Kossuth téren. A kalandos történetű Kossuth-szoborcsoport ugyan eredetileg is a Parlamentnél állt, de 1952-ben „nemkívánatosnak” minősítették. Az alkotást akkor Dombóvár bölcs tanácselnöke mentette meg a pusztulástól. A városhatártól délre, a Kapos folyó hídján áthaladva, található annak – a köznyelvben „Gólyavárként” emlegetett – középkori várnak a maradványai, amely egykoron a Dombai (Dombó) család székhelye, majd a törökök 1543. évi hadjáratáig Werbőczi Imre tulajdona volt. 1/5 ×