Az 1568. január 6–13. között megtartott tordai országgyűlésen – János Zsigmond választott magyar király és erdélyi fejedelem elnökletével – meghozott vallásügyi határozat által  a világon először foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára pedig a szabad lelkészválasztást.

A tordai országgyűlés vallásügyi határozata talán Erdély legnagyobb ajándéka az európai kultúra számára. A 16. század  vallásháborúitól dúlt Európában a vallásszabadságot törvénybe iktató erdélyi rendek, a magyarok, a székelyek és a szászok közös egyetértésével hozott határozat évszázadokra biztosította a felekezeti együttélés békés feltételeit. Európa többi országában majdnem másfél évszázadnak kellett eltelnie, hogy megfogalmazódjon az az eszme, amely a békés együttélést lehetővé tette.

Az 1568-as tordai országgyűlés történelmi pillanatát Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) örökítette meg festményén 1896-ban. A kép Dávid Ferenc püspököt, az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítóját, az országgyűlés termének közepén, néhány lépéssel a trónoló fejedelem előtt állva ábrázolja, amint egyik kezét szívére teszi, a másikkal az ég felé mutat, és az ülésező rendek előtt kimondja: A hit Isten ajándéka!

Forrás: hungarikum.hu