Hivatalosan Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, de hívják Szegedi dómnak és Fogadalmi templomnak is, annak emlékezetéül, hogy a várost pusztító 1879-es nagy árvíz után a szegediek fogadalmat tettek, hogy ha Szűz Mária segítségével sikerül újjáépíteni ősi városukat akkor a tiszteletére egy új, minden eddiginél monumentálisabb templomot állítanak.

A Szegedi Dóm vagy ahogy szintén hívják, a Magyarok Nagyasszonya Fogadalmi Templom neoromán stílusban épült székesegyház Szeged belvárosában, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, tornyainak 81 méteres magasságával az ország 5. legmagasabb temploma, a város arculatának egyik meghatározó épülete. Ez Magyarország egyetlen, 20. században épült székesegyháza.

A szegedi dóm építése és környezete szorosan összefonódik az 1879-es szegedi árvíz utáni újjáépítéssel, amikor a város 6800 házából mindössze 265 épület maradt meg az ár elvonulása után. 1880 novemberében a városi képviselők ünnepi fogadalmat tettek, hogy a város újjáépítésének emlékére monumentális templomot építenek.

Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halász-bástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett, és a párizsi Sacré Cœur székesegyházhoz hasonlóan a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla architektúrához vonzódott.

Az ünnepélyes alapkőletétel 1914. június 21-én történt, de az I. világháború miatt a templom felszentelésére csak 1930 októberében került sor Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében. A templom kezdettől a Csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza.

A templom 5000 embernek tud helyet adni, ülőhelyeinek száma 800, de hangversenyek alkalmával 1500-an is helyet foglalhatnak.

1/3

×