A karikás ostor a magyar népművészet egyik kiemelkedő értéke, a pásztorkultúra, pásztorművészet elengedhetetlen része. A legtöbb pásztor családjában a mesterség nemzedékről nemzedékre, apáról fiúra száll, a mesterség teljes elsajátításához hozzátartozik az eszközök elkészítése is. A szép ostor nem csak terelőeszköze volt a csikósnak, gulyásnak, kanásznak, hanem címeréül is szolgált, így szépségére különös gondot fordítottak. A csikósok az ostorukat – hogy mozgékonyabb legyen – karikával látják el, és ilyenkor karikás a neve. Karikásuk elsősorban az alföldi pásztoroknak van, a dunántúliak és a felvidékiek a hosszabb nyelű, rövidebb sudarú ún. nehéz ostort használják. Habár régen többféle elnevezéssel illették a pásztorok ostoraikat, ma már mindegyik pásztorostort karikásként emlegetik. Forrás: hungarikum.hu 1/2 ×