Magyarország első szabadtéri múzeumaként a Göcseji Falumúzeum, amelynek megszületésében elévülhetetlen érdemei vannak a létesítmény első igazgatójának, a néprajzkutató Szentmihályi Imrének, aki elkötelezett muzeológusként alapozta meg azt a régmúltat idéző csodálatos értéktárat, ami az egykori zalai emlékeket hűen idézi fel a ma emberének. Aki a göcseji és a zalai tájegység különlegességei mellett az egyedülálló Finnugor Néprajzi park izgalmas látnivalóit is megtekintheti.

Hazánk első szabadtéri múzeuma 1968-ban nyílt meg Zalaegerszegen, illetve annak közelében, a Zala holtága mellett, egy eredeti vízimalom környékén.  Itt egy egész falut építettek föl, negyven épületet. Köztük van több parasztház, fatemplom, istálló, pajta, pálinkafőző kunyhó, kovácsműhely, malom és gazdasági épület, útszéli keresztek, szőlőhegyi pincék. Ezekbe belépve több száz berendezési tárgy csodálható meg az elképzelt faluban, ami egy 19. század végi, egyutcás településtípus korhű másolata.

Miközben a falumúzeum talán legfőbb látványossága egy múlt századi göcseji település megjelenítése és az egykor volt hétköznapok bemutatása a jellegzetes régi települést bejárva bepillantást nyerhetünk egy XIX. századi kovácsműhelybe és rácsodálkozhatunk a működő vízimalomra és a tájegységre jellemző szoknyás haranglábra is. Legalább ennyire érdekes a jellegzetes boronafalú, zsúptetejű zalacsébi fatemplom látványa is, miközben érdemes megörökítenünk a zalalövői hajlítottház és a hosszúház különleges épületét is. A Falumúzeum legrégibb épülete  a felsőszenterzsébetet idéző, a XVIII. században épült füstös ház, amely mindössze egy helyiségből, benne egy kályhával áll.

Az 1950-ben alapított Göcseji Múzeum első igazgatója a néprajzkutató Szentmihályi Imre volt, aki biciklivel és motorral járta Zala megye településeit. Dokumentumokat gyűjtött és lefotózta a letűnőben lévő életforma helyi emlékeit, a göcseji falvakat, a hegyi hajlékokat, a nemesi kúriákat. Igazi különlegessége a Göcseji múzeumnak, hogy a területén 2000-ben felépítettek egy Finnugor Néprajzi Parkot is, ami a finnugor népek lakóházait, gazdasági és vallási épületeit, használati eszközeit és népviseletét ismerteti meg a látogatókkal.

A cél az volt, hogy finnugor nyelvrokonaink közül az önálló állammal rendelkező népcsoportok épületeit mutassák be, a karél, a komi, az udmurt, a mordvin, az észt, a mari, a finn, a hanti és a manysi házakat és berendezési tárgyaikat.

1/3

×