A fertődi Esterházy kastély Magyarország egyik legszebb barokk-rokokó kastélya. A 126 szobás, melléképületekkel, 200 hektáros parkkal körülvett épületegyüttes hazánk legnagyobb és Európa harmadik legnagyobb kastélyegyüttese.

A kastély építése 1720-ban kezdődött Anton Erhard Martinelli tervei alapján, Esterházy József megrendelésére, aki egy párizsi útjának emlékét álmodta meg elődei vadászkastélyának helyébe. És mivel az épületegyüttes 200 hektáros franciakertjét a versailles-i kastély parkjáról mintázták, a kastélyt gyakran a magyar Versailles-ként is szokták emlegetni. A kastélyegyüttes Esterházy “Fényes” Miklós idején élte első fénykorát, a második pedig Cziráky Margit grófnő és Esterházy IV. Miklós nevéhez kötődik, akik a 19. és 20. század fordulóján folytatták az építkezést.

Az Esterházy-kastély a XVIII. századi Európa egyik zenei, kulturális és építészeti központja, valamint szemkápráztató bálok helyszíne volt. 1770-től folyamatosan zajlottak azok grandiózus Esterházy-vigasságok, ahol a fényűző lakomák mellett operabemutatókra, táncestélyekre, valamint tűzijátékokra is sor került a magyar és a külföldről – elsősorban a bécsi előkelőség köreiből érkező – meghívottak elkápráztatására.

Közéjük tartozott az itt átélt élmények által elvarázsolt ifjú Goethe is, miközben a kastély leghíresebb látogatója Mária Terézia császárnő volt, aki 1773-ban két napot töltött Eszterházán és aki azt mondta: „Ha jó operát akarok hallani, Eszterházára kell utaznom!”. Igazolva, hogy Joseph Haydn idejében a Fertődi kastély egész Európában kimagasló szerepet játszott a Marionett-színházban és az 1768 őszén megnyílt Operaház falai között zajló operajátszással és az ott zajló rendkívül intenzív zenei élettel. Köszönhetően annak is, hogy Eszterháza és a zeneszerzőfejedelem, Joseph Haydn neve elválaszthatatlan az európai zene történetében.

A legendás osztrák zeneszerző aktív korszakának mintegy a felében, 1766-tól 1790-ig lakott a kastélyban, ahol az év legnagyobb részét töltötte.

gaz a kastély fénykorát követő évszázadok történelmi viharai szomorú nyomot hagytak a kastélyon, de a mai látogatót már a közel négymilliárd forintból megújult, impozáns épületegyüttes az eredeti fényében várja Fertődön. Elsőként a dísztermet és a zenetermet restaurálták, majd megszépült az egész kastély és a belső díszudvara is.

Újjáépítették a teljesen elpusztult operaházat, az óratornyot és, és a kivitelezők munkáját minősíti, hogy a restaurált kastélykápolna Europa Nostra-díjat kapott. A történeti tereket eredeti pompájukban újították meg, és az épületben időszakos kiállítótermeket alakítottak ki, valamint tematikus programokat szerveznek.

1/4

×