A számtalan izgalmas látnivalót rejtő Sárospatak egyik kihagyhatatlan gyöngyszeme a Sárospataki Vár, vagy népszerűbb nevén a Rákóczi-vár, amely Magyarország egyik legkiemelkedőbb késő reneszánsz építészeti remekműveként és egyben a magyar nemzeti örökség meghatározó elemeként is érdemes arra, hogy egy kellemes kirándulás keretében felfedezzük.

Az egykor hatalmas Rákóczi birtok részét képező, Sárospatak városának szívében található vár nemcsak építészeti szépségével, hanem gazdag történelmi múltjával is garantálja az élményekben gazdag kalandozást.

Az ismerkedést egyébként papír alapon is megkezdhetjük, hiszen a magyar 500 forintos papírpénz hátoldalán maga a sárospataki vár látható, míg előoldalán Mányoki Ádám nagy igénnyel elkészített II. Rákóczi Ferenc portréja található.

A vár építése az 1530-as években, a mohácsi vész után vette kezdetét, először a ma is látható Vörös-tornyot emelve, melyet később a lakópalota szárnyai követtek.

A belső udvart díszítő Lorántffy-loggia a magyar reneszánsz egyik csodálatos példája, míg a vár falai között zajlott az a történelmi események is figyelemre méltóak, különösképpen az, hogy itt tartották a Rákóczi-szabadságharc utolsó országgyűlését 1708-ban.

A történelem viharait átélt vár a XX. században történt átfogó renoválások eredményeként nyerte vissza egykori szépségét. Ma az épületegyüttes ad otthont a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának, ahol a látogatók közelebbről is megismerhetik a Rákóczi család történetét és a Rákóczi szabadságharc eseményeit.

A régmúltat idézi az 1631 és 1648 között működő ágyúöntő műhely is, amely ma már hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti kiállítóhelyként látogatható. A Vörös-torony – amely egy ötszintes lakótorony -, kiállítása pedig a késő reneszánsz bútorművesség legszebb darabjait vonultatja fel.

1/5

×