Sümegen járva, két csodálatos építmény is elkápráztatja az utazót. A hegycsúcs ékessége, a, különleges szépségű Sümegi Vár éppen olyan gondosan felújítva várja látogatóit, mint a hegy lábánál álló, a magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotásának számító, 1748-1755 között épült Püspöki Palota. 

Sümeg és környéke a 11. század elejétől a veszprémi püspökség birtokában állt, ami nagyban meghatározta a település fejlődését. A török megszállás idején a város szerepe tovább erősödött: miután Fehérvár és Veszprém is elesett, a sümegi vár pedig a Dunántúl egyik legfontosabb erősségévé vált. Az oszmán seregeknek soha nem sikerült bevenniük, a püspökség pedig közel kétszáz évre ide költözött.

A mai Püspöki Palota egy 17. századi püspöki kúria helyén jött létre. A legrégebbi részek feltehetően Széchényi György püspök idején épültek, majd a 17. század végén az épület U alakúvá bővült. Végleges, zártudvaros formáját a 18. század közepén nyerte el, amikor Padányi Biró Márton püspök állandó sümegi rezidenciaként kívánta használni. A történet része, hogy amikor Padányi Biró Márton lett az egyházmegye vezetője, a határozott fellépésű püspök a sümegi várból akarta ellátni az egyházi és világi tisztségeit. Mivel ehhez nem járult hozzá az uralkodó, Mária Terézia, a püspök a vár déli lejtőjének tövében álló, püspöki kúriaként szolgáló, egyemeletes épületet szemelte ki állandó rezidenciája helyszínéül.

A palotában ezért jelentek meg azok a barokk és a rokokó díszítőelemek meg, amelyek a reprezentatív püspöki környezethez igazodtak.

A 19. század közepén jelentősebb átalakítás történt: az épület klasszicista elemekkel egészült ki, több helyiség falképeit átfestették, a kályhákat pedig lecserélték. Az egykori dísztermet pedig három részre osztották. A 20. század során a palotában többféle intézmény működött: volt erdészeti hivatal, a Keresztes Nővérek leányiskolája, hadikórház, majd az államosítás után iskola és diákotthon. A műemléki felújítások a 2000-es években kezdődtek, de az igazi megújulást a 2018-21 között, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében zajló átfogó műemléki rekonstrukció hozta el. A munkálatok során freskómaradványokat tártak fel és restauráltak, a rokokó stukkódíszek megújultak, és több eredeti műtárgy is visszakerült az épületbe.

A palota ma állandó kiállításnak ad otthont „Mennyei ügyek” címmel. A kiállítás középpontjában Padányi Biró Márton püspök személye áll, aki a 18. század közepén vezette a veszprémi egyházmegyét. Életútján keresztül a korszak vallási, kulturális és társadalmi folyamatai is megismerhetők.

A tárlat bemutatja a püspök kapcsolatát a kor, méltán nagyra tartott művészével Franz Anton Maulbertsch bécsi festővel is, aki a sümegi plébániatemplom freskóit készítette, és akinek munkája a palota tereiben is megjelenik.

A kiállítás modern, interaktív eszközökkel mutatja be a barokk és rokokó korszak művészetét, a freskófestészet technikáját, valamint a 18. századi egyházi és világi élet mindennapjait.

A látogató így történeti és művészettörténeti összefüggésekbe ágyazva ismerheti meg a palotát és építtetőinek szerepét.

1/5

×