Új időszaki kiállítás nyílik a budai Várban, amely a magyar űrkorszak történetét és kulturális hatásait mutatja be. Az „Irány a Galaxis!” című tárlat az 1957-ben felbocsátott Szputnyik–1-től egészen Farkas Bertalan 1980-as űrrepüléséig követi végig az űrkorszak fontos állomásait, miközben azt is bemutatja, hogyan jelent meg az űrkutatás a mindennapokban és a kultúrában. A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma kiállítása azzal az időszakkal foglalkozik, amikor a technológiai fejlődés és a tudományos képzelet új korszakot nyitott. Az első műhold felbocsátása, majd az űrverseny ikonikus pillanatai – köztük Jurij Gagarin 1961-es repülése vagy az 1969-es holdra szállás – nemcsak a tudomány történetében jelentettek fordulópontot, hanem a társadalom gondolkodását is formálták. A tárlat középpontjában az űrhajós és az űrhajó áll: a látogatók megismerhetik az űrkutatás korszakának technológiai hátterét, miközben korabeli dokumentumok, relikviák, valamint videóinterjúk segítségével idéződik fel az a világ, amelyben az emberiség először lépett ki a Föld határain túlra. A kiállításon olyan különleges tárgyak is láthatók, amelyek valóban megjárták az űrt, illetve az űrhajóskultuszhoz kapcsolódó emlékek – köztük az ikonikus TV Maci-figura, amely az egyik magyar űrrepüléshez kapcsolódik. Magyarország az 1960-as évektől kapcsolódott be az űrkutatás nemzetközi programjaiba. Az Interkozmosz együttműködés keretében hazai kutatóintézetek – például a KFKI – fejlesztettek kozmikus sugárzást mérő és anyagtudományi műszereket, míg a magyar ipar precíziós optikai és elektronikai berendezésekkel járult hozzá az űrkutatási projektekhez. A műholdmegfigyelésben és geodéziai kutatásokban a szombathelyi Gothard Obszervatórium és a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium is fontos szerepet játszott. A magyar űrkorszak egyik legemlékezetesebb pillanata kétségtelenül Farkas Bertalan 1980-as űrrepülése volt. A magyar űrhajós a Szojuz–36 fedélzetén végzett tudományos kísérleteket, és ezzel Magyarország a hetedik nemzetként jutott el a világűrbe. A kiállítás azonban nemcsak a tudományos eredményeket mutatja be, hanem azt is, hogyan hatott az űrkorszak a mindennapi életre és a kultúrára. Játékok, plakátok és lakóterek enteriőrjei idézik fel azt az időszakot, amikor az űrkutatás a képzeletet is meghódította. A látogatók például egy olyan szobabelsőt is láthatnak, amely a tihanyi pártüdülő egyik helyiségét idézi meg – itt pihentek 1980 nyarán a magyar és szovjet űrhajósok. Az űrkorszak inspirációja a kultúrában is erősen jelen volt. A tudományos-fantasztikus irodalom népszerűsége megnőtt, a magyar sci-fi rajongók számára pedig a Galaktika magazin vált meghatározó fórummá. A televízióban olyan sorozatok születtek, mint Pirx kalandjai vagy Mézga Aladár különös kalandjai, amelyek a korszak technológiai optimizmusát és fantáziavilágát tükrözték. Az „Irány a Galaxis!” kiállítás így nemcsak a magyar űrkutatás történetébe enged betekintést, hanem abba is, hogyan formálta a 20. század második felének kultúráját és mindennapjait az a korszak, amikor az emberiség először tekintett komolyan a csillagok felé. 1/2 ×