Margitsziget – a főváros egyik kedvelt kirándulóhelye. Ismert, gyakran látogatott. Ám sok titok is övezi a Dunát szétválasztó picinyke szárazföldet. Kezdjük például a nevével. Volt Budai –sziget, Boldogasszony szigete, Palatinus sziget, Nyulak szigete. Ez utóbbi nevet a történelemből már sokan ismerik, hiszen az itteni Domonkos-rendi apácakolostorba küldte leányát IV. Béla király, hogy a tatár kiűzésére tett fogadalmát ezzel pecsételje meg. Árpád-házi Szent Margit tehát a sziget mai névadója. A 13. század után egyre népszerűbb lett a Margitsziget, johannita, ferences és premontrei szerzetesek költöztek a domonkosok mellé, majd magánkézbe került: megvásárolta az ország nádora. József nádor felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő hatalmas átalakításokba kezdett, különleges fafajtákkal bővítette a terjedelmes parkot, és nyaralót építtetett a Margitszigetre. Szintén József nádornak köszönhetően megszületett egyik kedvencünk, a Margitszigeti Kristályvíz is. A fúrásokat Zsigmondy Vilmos bányamérnök vezetésével 1866-ban kezdték el. A tervek szerint artézi kutat akartak fúrni, ehelyett 43,2 Celsius fokos, kéntartalmú, meszes gyógyvíz tört fel. Erre a kútra alapozva elkészült a fürdőszigetté fejlesztés terve, s Ybl Miklós vezetésével felépült a gyógyfürdő, két vendéglő, több villa, a Kisszálló és a Nagyszálló. Ekkor alakították ki mesterségesen elhelyezett sziklákon a vízesést is, amit a mai napig a Zsigmondy-forrás táplál, s ez a vízesés a későbbi Japánkert egyik ékessége. A sziget északi részén lévő Szikla- és Japánkertet az 1970-es években létesítették. Kis fahíd vezet be a kertbe, ahonnan többszáz éves növények szegélyezte ösvények visznek egyre beljebb. A csatornákkal összekötött tórendszert a vízesés táplálja, benne aranyhalak, teknősök, vadkacsák és tavirózsák, közepén Csikász Imre szobra, a „budapesti kishableány“. A Margitsziget két végében vannak a zenélő kutak. A Japánkert kijáratánál látható és hallható a Bodor-kút: hű mása Bodor Péter székely ezermester Marosvásárhelye épített kútjának, amelyben hangszórók vannak elrejtve, s nyáridőben minden egész órakor térzene hallható. Társa az elektronikus zenét és vízorgonát produkáló szökőkút, amelyet 2013-ban újítottak fel. A sziget ikonikus építménye a Víztorony. Az ország legöregebb és legnagyobb víztornya igazi turisztikai látványosság, melyből Budapest 360 fokos körpanorámáját láthatjuk. A Margitszigetet 1901-ig csak hajón vagy csónakkal lehetett megközelíteni. A Margit hidat 1876-ban megnyitották ugyan, de a szigetre vezető szárnyhíd csak 1901-ben készült el. A sziget északi csúcsát 1950-ben kötötték össze a szigettel. Talán ezt is csak kevesen tudják, hogy hajdan belépti díjat kellett a szigetre lépőnek fizetnie. A Tanácsköztársaság törölte el ezt a rendelkezést. Ingyenes a belépés az 1950-es években megnyitott Vadasparkba is. A kisállatkert egyik felében vízimadarak, illetve egyéb díszes madárfajok láthatók, másik részében a dámvadak kaptak helyet. Belsejében található a pónilovak lakóhelye, amelyeken szép időben lovagolni is lehet. Forrás: azutazó.hu