A Püspöki Palota kertjét a Pincével és Magtárral összekötő alagút története a középkorig nyúlik vissza, de egészen különleges szerepet kapott a 20. század második felében, az egyházzal ellenséges államszocializmus idején.

A pincealagút nyugati szárnyát ekkor nem csupán bor tárolására használták. Biztonságos, földalatti ösvényként is igénybe vették azokban az időkben, amikor a püspöki rezidenciába és kertjébe számtalan lehallgató-készüléket telepítettek.

A nagy múltú alagút kivételes környezetet biztosít a kommunista egyházüldözés vészterhes mindennapjainak bemutatásához. A kiállítás csak a Palotával együtt, vezetett túra keretében látogatható.

1/6

×