Esztergom belvárosában járva hamar meglátni a Duna-partján álló impozáns épületet, az Esztergomi Bazilikát, amely a számok nyelvén Magyarország legnagyobb, a látványt tekintve pedig az egyik legszebb egyházi épülete. Az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, klasszicista stílusú Esztergomi Bazilikát 1822-1869 között négy hercegprímás építette Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei alapján. Miközben a székesegyház építése már Packh János irányítása alatt az 1831-ben bekövetkezett haláláig is szépen haladt – az épület fő falai, a leendő kupolát tartó négy óriási pillér és az azokat összekötő boltozatok is álltak már, miközben a szentély boltozása is folyamatban volt – valójában Hild Józsefnek köszönhető a bazilika végső formája. Amelynek kupoláját Hild József vasszerkezettel építette meg, hogy fokozza a templom monumentalitását A kereszt 1846-ban került fel a kupolára. Bár az igazság az, hogy amikor 1856-ban Liszt Ferenc erre az alkalomra komponált „Esztergomi miséjével”, Ferenc József jelenlétében felszentelték, korántsem volt még kész az épület, amelynek zárókövét 1869. november 1-jén helyezték el. A számokhoz visszatérve az Altemplomból, a Téli kápolnából, a Kincstárból, a Panorámateremből, és a harangtoronyból álló Bazilikában a Kincstár az emeleti teremben 60, a Panorámaterem 120, a Kupolakilátó 400 pedig lépcső megtételével érhető el. Az Esztergomi Bazilika 3 harangja a Déli harangtoronyban helyezkedik el, közülük a nagyharang 5782 kilogrammos, átmérője 218,5 cm. A középharang 280 kilogrammos, átmérője 81 cm, míg a lélekharang, 20 kg-os, átmérője 31 cm. A monumentális épület, amelyet autóval Visegrádon át a 11-es számú főút, míg Dorogon át a 10-es számú főút felől lehet megközelíteni, kívülről minden évszakban más arcát mutatja a látogatónak, akinek a Bazilikába betérve először a főoltárkép, majd az egész belső tér csodás látványa szerez maradandó élményt. 1/3 ×