Bár a -70-es évek Budapestjén kezdődött minden, a gyökereket a XIX–XX. század fordulóján kell keresni. A zenei alapokat Vikár Béla, Seprődi János, majd Bartók Béla és Kodály Zoltán tette le, Molnár István pedig azt a táncvilágot gyűjtötte össze, amiből kiindulhattak az utódok. Ezek egyike, Novák Ferenc koreográfus elvitte tanítványait Székre. A mezőségi faluban olyan élő tánchagyománnyal találkoztak, amit meg akartak osztani mindenkivel. Ezért 1972. május 6-án megtartották az első városi táncházat, melynek az Úgy, mint Széken címet adták. Innentől kezdve a legendás FMH-ban és a Kassák Klubban megindult a néptáncélet, majd terjedt vidéken és a mai határokon túl is. A kor szürkesége, ingerszegény, szinte kilátástalan világa közepette ez friss és életszagú esemény volt, ami vonzotta az embereket. Olyan táncosok és zenészek indították a mozgalmat, mint Timár Sándor, Sebő Ferenc, Halmos Béla, Éri Péter. 1982-ben volt az első Táncháztalálkozó, amely azóta is az év legnagyobb eseménye. Ami a Kárpát-medencében természetes, az a nyugati diaszpórában a megtartóerő. Sydney-től Londonon és Torontón át Montevideóig a világ rengeteg városában a táncház hozza össze a helyi magyarságot. A másod- és harmad – generáció talán magyarul alig beszélő tagjai a népdal, néptánc és népzene által kötődnek hazánkhoz. Ezt az ügyet az anyaország a Kőrösi Csoma Sándor Programmal segíti. Forrás: hungarikum.hu 1/3 ×