A bakonyi hegyek lábánál autózva haladunk el Várpalota mellett, ahol egyszer mindenképpen érdemes megállni, mert főterén a sok véres ostromot túlélt erődítmény, a várpalotai vár várja az utazót. A Palota váraként vagy leginkább Thury-várként ismert palota ráadásul igazán látványos kiállítással kalauzolja a múltba a betérőt. A kalandos sorsú várpalotai vár múltja a 13.-ik századig nyúlik vissza, amikor a Bakony erdejének egyik csúcsán már egy apró vár épült, amit Bátorkő néven említettek. Mivel az apró építményt nem lehetett bővíteni, az Újlaki család a 14. század második felében úgy döntött, hogy egy olyan, nagyobb lakóépületet emel, amelynek U alakú tömbjét az északkeleti sarkon egy torony is erősíti, az udvart pedig fal zárja le. Az egykoron Palotaként említett épületet Újlaki Miklós az 1400-as évek közepén egy további toronnyal erősítette, miközben további építményekkel növelte a biztonságot. Az Újlaki család kihalása után több gazdája is volt az erődítménynek, amely később királyi várrá vált, amelynek első várnagya a legendás törökverő hős, Thury György lett. Aki a hódoltság korában rendkívül komoly szerepet töltött be a végvári harcokban és Veszprém, valamint Fehérvár eleste után a vár legdicsőségesebb korszakát írva, egyedüli erősségként vetett gátat a török terjeszkedésének: 1566 júniusában maroknyi védőseregével állta ki Arszlán budai pasa 8000 fős seregének támadását. A török hódítás időszakában sűrűn gazdát cserélt a Palota, amely 1867-ben szabadult fel véglegesen. Sorsa azonban végleg megpecsételődni látszott, amikor I. Lipót császár 1702-ben a szükségtelenné vált erőd lerombolását rendelte el, de a Rákóczi-szabadságharcvégül felülírta a kuruc kézre került vár történetét, amit 1704-ben sikertelenül próbált megostromolni a Habsburg sereg. Külön érdekesség, hogy az 1707. évi ostrom során még a nők is harcoltak a várvédők oldalán. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Rabutin generális a palota tetőszintjéig bontatta vissza az épületet, amely a század közepén már romos állapotban várta a betérőket. Az évtizedeken át tartó helyreállítási munkák eredményeként a várpalotai vár ma a város legnagyobb kulturális intézményének székhelyeként funkcionál, miközben a vár történetét és a régi korokat bemutató kiállítások mellett a Magyar Vegyészeti Múzeumnak és a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum Bányászattörténeti Gyűjteményének is helyt ad. 1/4 ×