Európában egyedülálló fürdő várja a Miskolctapolcára érkezőket a Barlangfürdőben, hiszen ilyen magas hőfokú víz karsztban, másutt nem található.

A történetírás szerint a tapolcai apát már 1711-ben felhívta a térség vezetőinek figyelmét a különleges fürdőre, amelynek nemcsak, hogy a rendbetételét javasolta, hanem a víz és a terület gyógyító hatásának alátámasztására orvosokat is hozatott Kassáról. Az, hogy fáradozása nem volt hiábavaló, jól mutatja, hogy 1743-ból már a fából készült fürdőépület leírása is fennmaradt.

A később leromlott állapotú fürdőhely következő nagy felújítására ugyan 1837-től került sor, de a mai fogalmak szerinti Miskolctapolca fejlődése a 19-20. század fordulójától kezdődött meg és miközben a terület az 1920-30-as évek fordulóján már pezsgő üdülőövezetté vált, 1934-ben hivatalosan is üdülőhellyé minősítették.

1939 és 1941 között pedig felépült az a fürdőpalota, ami mellett több terv is létezett a barlangok hasznosítására, mert egyértelmű volt, hogy 30 °C foknál is melegebb – 31,5 °C fokos víz más barlangban sehol sem létezik. A mai is látható a fürdőépület alapját 1941. május 28-án adják át és ekkor készült el a csarnok üvegteteje is, melynek eredeti szerkezete a mai napig gombnyomásra nyitható és zárható.

Az első barlangi fürdőrész átadására 1959-ben került sor és a tavi fürdő épületének lebontása után 1969-ben épült meg az a kagylómedence, amely ma már a Barlangfürdő egyik védjegyévé vált.

A további barlangjáratok feltárása 1980-tól kezdődött meg és ezeket az 1998 és 2005 közötti bővítés során alakították fürdőzésre alkalmassá a Barlangfürdőben, amelynek legújabb, közel hét évig tartó felújítására és bővítésére az ezredfordulón került sor.

A bővítés eredményeként valósult meg a főépület és a barlangi terület egysége, ugyanis a fürdőcsarnok megépítésével a főépület és a barlangi terület egybe épült és ma már a barlangi részben a fürdőcsarnok medencéjéből indulva jutunk el a vízben körbejárható, régi barlangi medencékhez. Ez az 1959 óta meglévő barlangi terület, melyhez dögönyöző és vadvíz is tartozik.

A fejlesztés eredményeként született Csillagterem különlegessége, hogy a mennyezeten egy kupolás kialakítású csillagtérképet helyeztek el, melynek köszönhetően a fürdőzőknek olyan érzése támadhat, mintha a csillagos ég alatt fürdőznének.

Emellett jött létre a Római terem, amely az ókori római fürdők hangulatát idéző téglákból készült faláról kapta nevét és a Hidas terem, amelynek neve azt jelzi, hogy a medence fölött egy hídon is átkelhetnek a látogatók.

1/3

×