Ha egy kellemes téli sétát szeretnénk tenni a Balaton környékén, kihagyhatatlan élményt ígér egy tihanyi kirándulás, amelynek során mindenképpen érdemes felkeresni a régmúlt helyi értékeit idéző Tihanyi Tájházakat.

Tihany hajdani jellegzetes népi építészetét, az egykoron itt élők életmódját mutatják be a Tihanyi Tájházak. A különböző időszakokból származó épületek a Balaton-felvidék népi építészetének jellegzetes példái. Anyaguk helyben bányászott kő, nyeregtetőjüket balatoni nád fedi.

A halászcéhház épületében az egyes helyiségek külön-külön a tornác alól nyílnak. A lakóház kuriózuma a füstöskonyha. A gazdaház a kisnemesi hangulatot idéző tornácával, szabadkéményes konyhájával már fejlettebb építkezési korszakot mutat.

A helyiségek a pitvarból nyílnak, a tornácot beépítették. Az épületekben megőrzött és kiállított használati tárgyak is tükrözik a különbséget: a halászcéhház a 19–20. század fordulóját idézi, a gazdaház viszont az 1940–50-es éveket.

Valamennyi épület az eredeti helyén állva szemlélteti egykori gazdáinak életvitelét és mesterségeikhez kapcsolódó használati tárgyaikat. A Balatonnál jellemző kőépületek, terméskő falak és az egyetlen megmaradt dunántúli halászház igazi kincsei a környéknek.

Korántsem túlzás, hogy a tájházak mindegyike valódi időutazásra invitál elképzelve azt, hogy egy decemberi kora estén a munkából hazatért családok a vacsorához ülnek, vagy a tihanyi halászcéhek, vagy amint azt helyben nevezték, a kompániák első emberei tanácskozásukon az igazságosság jegyében a véletlenre bízva sorsolják ki egymás között, ki melyik vonyót, azaz halászóhelyet „húzhatja le” hálójával.

A skanzenben járva arra is választ kaphatunk, miért használták a népi lakáskultúra kapcsán a füstöskonyha kifejezést, miközben az is kiderül, hogy sokáig miért nem számított vonzónak a tihanyi házasélet a környék hölgyei számára.

1/7

×