Nagyszabású időszaki kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeum falai között: az Attila című tárlat a hun uralkodó alakját és örökségét mutatja be olyan léptékben és nemzetközi összefogással, amely az elmúlt évtizedekben is ritkaságszámba ment. A kiállítás 13 ország 64 múzeumának közel 400 műtárgyán keresztül idézi meg a hun birodalom korát, valamint Attila személyének sokrétű értelmezéseit.

A tárlat középpontjában az a kérdés áll, miként él tovább Attila alakja a magyar, a nyugati és a keleti emlékezetben. A kiállítás tematikus egységei – mint Attila lakomája, halála és sírja, a hadisten kardja vagy Attila mint a magyarok őse – egyszerre szólnak a legendák világáról és a tudományos megközelítésről.

A régészet, a történettudomány, a művészettörténet, az antropológia és az archeogenetika eredményei párbeszédbe lépnek a néphagyományokkal és a későbbi korok művészi reflexióival.

A József nádor terem tereit a kiállítás idejére teljesen átalakították: látványos vizuális és technikai megoldások segítenek abban, hogy a látogatók egy letűnt korszak világába lépjenek be. A kurátori koncepció célja nem csupán a hunok mindennapjainak és szokásainak bemutatása, hanem annak érzékeltetése is, miként változott Attila megítélése az elmúlt mintegy 1600 év során.

A vitrinekben különleges ékszerek és leletek láthatók a Kárpát-medencéből és az egykori hun birodalom távolabbi vidékeiről. A tárlat egyik kiemelt darabja Haan Antal festménye, amely egy Raffaello-freskó másolata, és amely több mint 120 év után került ismét a nagyközönség elé, a Szépművészeti Múzeum kölcsönének köszönhetően.

Emellett a magyarországi áldozati leletek mellett olyan hun kori műkincsek is szerepelnek a kiállításon, amelyek az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Üzbegisztán, Románia és Szlovákia vezető közgyűjteményeiből érkeztek Budapestre.

Az Attila-kiállítás 2026. július 12.-ig látogatható, és a tárlatot gazdag kísérőprogram-sorozat egészíti ki.

1/3

×