Van egy város az ország délkeleti csücskében, ahol a középkor nem poros történelemkönyvekben lakik, hanem egy vörös téglás várban, a polgári békeidők titkait egy patinás cukrászda őrzi, a kolbásza világhírű, a tél pedig nem feltétlenül a vastag kabátban való vacogásról szól. Gyulán ugyanis a hideg napoknak is megvan a maguk bája: miközben odakint deresedik a várkert, odabent gőzölög a termálvíz, a kávéházakban forró csokoládé illatozik, és egy jó vacsora után az embernek már csak egyetlen komoly problémája marad: vajon belefér-e még egy szelet sütemény?

Gyula legnagyobb vonzereje, hogy itt a múlt nem csupán díszlet. A város jelképe, a Gyulai vár, Közép-Európa egyetlen épen fennmaradt, síkvidéki gótikus téglavára. Vörös falai között évszázadok története sűrűsödik össze: a középkori mindennapok, a végvári harcok és a török hódoltság emlékei egyaránt megelevenednek. Egy autentikus lovagi párbajt is megtekinthetünk, sőt aktív részese lehetünk. A vár télen is izgalmas úti cél. A tervek szerint korcsolyapálya épül elé, a középkori falak előtt kortyolhatjuk majd a forralt bort, miután kitartóan róttuk a köröket a jégen.

A közelben található az Almásy-kastély egészen más világba vezet. A gondosan helyreállított főúri rezidencia nemcsak elegáns termeket mutat be, hanem azt is, hogyan működött egy kastély a mindennapokban. A látogató bepillanthat a személyzet életébe, a társadalmi különbségek világába és abba a láthatatlan munkába, amely a főúri pompa mögött zajlott.

Ha pedig a polgári múlt érdekel bennünket, érdemes felkeresni a Ladics-ház termeit is. A bútorok, használati tárgyak és családi emlékek között sétálva olyan érzésünk támad, mintha a házigazdák csak rövid időre távoztak volna, és bármelyik pillanatban visszatérhetnének a szalonba.

Híres gyulaiak

Gyula nevét nemrég az egész világ megismerte, hiszen itt született a Nobel-díjas Krasznahorkai László. A város régóta fontos tényezője a magyar kultúrának. Gyula másik legismertebb szülötte Erkel Ferenc. Erkel gyulai szülőháza ma emlékházként idézi fel életét. Érdemes felkeresni akkor is, ha valaki nem jártas az operák világában: a Himnusz dallamát aligha kell bemutatni, és egészen más érzés egy zenetörténeti legenda történetét a szülővárosában megismerni.

A művészet más területein is akadnak gyulai kapcsolódások. Kohán György festőművész életműve például a város kulturális örökségének fontos része. A Kohán Képtárban a monumentális, expresszív festészet kedvelői is találnak felfedeznivalót. És mi a helyzet a Dürerekkel? Albrecht Dürer, a magyar gyökerű német reneszánsz festő és grafikus családi gyökereivel kapcsolatban Gyulát is gyakran emlegetik , ám a származástörténet részletei vitatottak.

Téli wellness

Vannak városok, amelyeket nyáron érdemes felkeresni, és vannak olyanok, amelyek télen mutatják meg igazán, miért jók. Gyula egyértelműen az utóbbiak közé is tartozik. A Gyulai Várfürdő egyik legnagyobb vonzereje, hogy a fürdőzés itt nem ér véget a strandszezon elmúltával. A történelmi kastélypark fái között megbújó fürdőben a hideg hónapokban is várják a vendégeket a gyógyvizes medencék, a wellness-szolgáltatások és a szaunák. A családosoknak az AquaPalota kínál fedett vízi élményeket, csúszdákat és élménymedencéket, míg a nyugodtabb kikapcsolódásra vágyók a gyógyvizes medencék és a szaunavilág felé vehetik az irányt. Ha pedig a fürdőzés után még marad energiánk, a város kulturális programjai is tartogatnak meglepetéseket.

Gyulán tehát a tél nem feltétlenül azt jelenti, hogy az ember a szállodai szobában várja a tavaszt. Inkább azt, hogy délelőtt várat látogat, délután termálvízben pihen, este pedig egy hangulatos étteremben vacsorázik. Apropó hotel! A vendégek pihenéséről kiváló szálláshelyek gondoskodnak, többek között a fürdőkapcsolattal rendelkező Hunguest, a gasztronómiáról híres Komló és az Elizabeth Hotel.

Kolbász, pálinka és bonbon

Gyulán a gasztronómia nem mellékes fejezet, hanem a helyi identitás egyik legfontosabb része. A legismertebb helyi híresség a Gyulai vékonykolbász, de a környék ízvilágához a házias ételek, a Pálinkamanufakúra fantasztikus párlatai, a kézműves sörök (egyedül itt készül bio kézműves sör) és az édes finomságok egyaránt hozzátartoznak. Még jobb, ha ezek keverve vannak, a legnagyobb sláger a pálinkás bonbon, no meg a díjnyertes aszús-libamájas! Nincs gyulai gasztrokirándulás a Százéves Cukrászda nélkül. Az 1840-ben alapított cukrászda Magyarország egyik legrégebbi cukrászdája. A történelmi épület, a régi bútorok és a polgári hangulat önmagukban is megérnek egy látogatást. A sütemények és a fagylaltok pedig gondoskodnak arról, hogy ne csupán kulturális élménnyel távozzunk.

A város minden ízléshez kínál kiváló éttermet, különösen kedvelt a Szeidler Zsolt mesterszakács által jegyzett SZM Bisztró és az olaszos La Sposa Caffe.

Tél Gyulán

Gyula téli arcának egyik legszebb vonása a meghittség. A történelmi belváros, a hangulatos utcák, a kivilágított épületek és a kisebb vendéglátóhelyek adják az élmény jelentős részét. Az adventi időszakban ünnepi fények, vásárok, helyi termékek és szezonális finomságok tehetik teljessé a sétát. Egy pohár forralt bor vagy egy forró ital után egészen más szemmel nézünk a téli utcákra, különösen akkor, ha a séta végén egy meleg étterem vár bennünket.

Aki gyerekekkel érkezik, annak a kastély játékos, családbarát programjai, a fedett fürdő és a beltéri szórakozási lehetőségek is jó alternatívát jelenthetnek a hideg napokon.

A természetkedvelőknek sem kell a szobában maradniuk. A Várkert és a Szent Miklós park télen is kellemes sétára csábít, a környék erdei és vízparti területei pedig egészen más hangulatot kínálnak, mint a nyári hónapokban.

Gyula nem az a város, amelyet egyetlen kötelező látnivalóval el lehet intézni. Sokkal inkább azoknak való, akik szeretnek ráérősen utazni: délelőtt történelmi épületeket felfedezni, délután a termálvízben pihenni, este pedig jókat enni és beszélgetni. A város egyszerre őrzi a középkor emlékeit, a polgári kultúra finomságait és a dél-alföldi vendégszeretetet.

Gyula vagy Csaba?

Mindkét várost a koraközépkorban alapították. Gyula a 15. században nőtt meg, amikor a Maróti család – majd később Corvin János – birtokaként elkezdték építeni a ma is álló, gótikus téglavárat. Mátyás király 1484-es rendeletével a főispáni és alispáni tisztségeket a gyulai várhoz kapcsolta, így Gyula Békés vármegye székhelyévé vált. 1566-ban Pertev pasa seregének 63 napos ostroma után Gyula vára elesett. Közel 130 évig török uralom alatt állt, de a felszabadítás után visszanyerte központi szerepét, és 1435-től (majd a török után végleg) 1950-ig Békés vármegye székhelye maradt. Békéscsaba a török korban elnéptelenedett. A 18. század elején (1715 körül) Harruckern János György irányításával szlovák és magyar telepesek népesítették be újra, a 19. századra hatalmas mezővárossá duzzadt. A nemzetiségi, vallási és társadalmi különbségek miatt a két város lakói évszázadokig gyanakvással és sztereotípiákkal (pl. a „gőgös gyulai úr” és a „nyakas csabai tót”) tekintettek egymásra.

Még a gasztronómiájukban is riválisok. Mindkét város híres kolbászáról, de kevesen tudják, mi a különbség. A gyulai vékony- a csabai vastagkolbász, előbbiben a kömény őrülve van és borsot is tartalmaz. A gyulai harmonikusabb ízű, a csabai dominánsan paprikás és tüzes.

Két kastély egynapos kirándulásra

Békés vármegye két különleges kastélya egészen más világba repíti a látogatót. A szabadkígyósi Wenckheim-kastély a főúri pompa, a romantikus építészet és a nagyvilági élet hangulatát idézi, míg a geszti Tisza-kastély a magyar történelem egyik meghatározó politikai családjának mindennapjaiba enged bepillantást.

Ha valaki szeretné megtapasztalni, milyen lehetett egy 19. századi arisztokrata család vendégének lenni, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély ideális úti cél. A Wenckheim Krisztina és férje, Wenckheim Frigyes megrendelésére épült rezidenciát Ybl Miklós tervezte. Az építkezés 1875-ben kezdődött, a főépület 1879-re készült el. Az eklektikus, neoreneszánsz épület tornyaival, gazdagon tagolt homlokzatával és reprezentatív belső tereivel már kívülről is lenyűgöző. Odabent díszes termek, faborítású helyiségek és elegáns szalonok idézik fel a főúri életformát.

Geszt kastélya kevésbé a látványos reprezentációval, inkább történelmi súlyával ragadja meg a látogatót. A 18. században kialakított rezidencia a Tisza család otthona volt; falai között két magyar miniszterelnök, Tisza Kálmán és Tisza István is élt. A kastély történetéhez egy különleges irodalmi kapcsolat is fűződik: Arany János 1851–1852-ben Tisza Domokos nevelőjeként tartózkodott Geszten. A birtok így nemcsak a politikai elit, hanem a magyar irodalomtörténet világába is átvezet.