Az Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom Terézváros legrégibb temploma. Az eredetileg fából készült kápolnát, építésekor 1777-ben legfőképp földszintes, falusi jellegű házak vették körül. 1801-ben indul meg Kasselik Fidél tervei alapján a templom építése a Szentlélek tiszteletére, melyen a barokk, a copf és a klasszicista stílusjegyek egyaránt megfigyelhetők.

Külsején az első fontos változtatás 1811-ben történt, amikor is Dunaiszky Lőrinc elkészítette a templom homlokzatát díszítő Szent Teréz szobrot.  Ybl Miklós pedig 1871-ben, a tornyon a gúlatető helyére csúcsos, díszes rézsisakot épített, a torony melletti tetőrészeket pedig balusztrádra és néhány vázára cserélték. Ami ritkaság, hogy a torony köré 30 m magasságban tűzfigyelő erkélyt is készítettek. Ugyanakkor a templom ma is működő toronyórája mechanikus szerkezetű (tehát nem lett elektronikusra átalakítva), mely óraszerkezet szinte egyedüli már a fővárosban. Emellett ékes bejáratot  is kapott az épület.

Belső berendezését Pollack Mihály tervezte, melynek legimpozánsabb része a monumentális, timpanonos főoltár. Schöfft József alkotása a főoltárkép, melyen Avilai Szent Teréz extázisa látható, mivel 1822-ben a templom titulusát, Rudnay Sándor hercegprímás Szentlélekről Szent Terézre változtatta.  1900-ban Stíber Vince plébános két díszes kandelábert készíttetett a főoltárhoz.

A templom további dísze a Szent József oltár, melynek párjaként készült el a Szent István oltár. Ezek oltárképeit is Schöfft József festette. Felépítésük abban tér el egymástól, hogy a két oldalát díszítő, a Szent István oltáron, félig fekvő női alakok: a Szeretet és a Remény allegóriái, addig a Szent József oltárt két térdelő angyal fogja körbe. Mellettük a mór stílusú keresztelő oltár is Pollack Mihály alkotása, akinek nevéhez a karzat felújítása is fűzhető. Itt található a templom fennállásának 120. évfordulója alkalmából készült új orgona. 1890-ben a kor legjelentősebb hazai orgonaépítő cége, a pécsi Angster gyár építette, mely 3 manuálos, 34 regiszteres. A templom azonban kétorgonás, hiszen 2011. óta egy Rieger, 9 regiszteres, műemlék karorgona lett beépítve a szentély bal oldalára.

A templom érdekessége egy aranyozott facsillár, amely korábban az egykori Vigadó bálterméből menekült meg 1849-ben a budai ostrom elől.

1994. óta urnatemetőt építettek ki a szentély alatt, majd ezt 2004-ben kibővítették a templomhajó alatti részére is és ekkor készült el a padlófűtés is.

Tudta-e?

A 2. világháború után Hévey Gyula plébános egy befalazott ajtóhasadékba elrejtette a zsidók háború alatti kikeresztelkedését feljegyző anyakönyveket, melyeket a plébánia irodájának átépítésénél, 2006-ban találtak meg véletlenül, amikor kibontották az ajtót. A plébánia falán emléktábla őrzi a plébános embermentő munkáját.

További információkat ITT olvashat.

Hétfő – szombat: 07:30-12:00, 15:00-19:00

Vasárnap:

• Nyári, júniustól augusztusig: 7:30-13:00, 16:30-19:30
• Téli, szeptembertől májusig: 8:30-13:00; 16:30-19:30

1/5

×