Az Esztergomi Bazilika első szintjén kapott helyet a kincstár, amely 1886-ban nyitotta meg kapuit azzal a céllal, hogy megőrizze és bemutathassa a főszékesegyház egykor használt liturgikus eszközeit, régi műkincseit és néhány műalkotást a XIX. századból.

A kiállított tárgyak azonban nemcsak egy-egy korszak kiemelkedő mestermunkái, nemzeti vonatkozásban is fontos emlékek. Például a kincstár gyűjteményében látható a világ egyik legdíszesebb, gótikus kelyhe, amelyet adományozója, Suki Benedek erdélyi nemes különleges ötvös technikával készíttetett a XV. században. Amikor 1991-ben II. János Pál pápa Esztergomba látogatott, ezt a 32 apró szoborral díszített Suki-kelyhet használta a szentmisén.

A kincstár másik értékes darabja az a Franciaországból származó 5,4 kilogramm színarany kereszt, amelyet Mátyás király kálváriájaként emlegetnek azóta, hogy egy firenzei ötvös mesterrel ő készíttetett hozzá új talapzatot. A több mint száz drágakővel díszített, 72,5 centiméter magas kereszt ma Magyarország legnagyobb ékszerkincse.
De a műkincsek és a liturgikus kellékek mellett jelentős mennyiségű textíliát is láthat a kincstár látogatója. Többek között értékes palástokat, gótikus miseruhákat és olyan díszruhákat állítottak itt ki, amelyeket kétszáz, háromszáz évvel ezelőtt viseltek a főpapok.

Érdemes tudni, hogy bár az Esztergomi Bazilika és a Főszékesegyházi Kincstára egyedül is bejárható, ugyanakkor csoportos tárlatvezetésekre és múzeumpedagógiai foglalkozásokra is be lehet jelentkezni a bazilika weboldalán.