Kiskunfélegyháza város központjában egy jellegzetesen szép, klasszicista stílusú épület vonja magára figyelmet. Ennek története egy darabka Félegyháza történetéből is. Az építészetileg és irodalomtörténetileg értékes műemlék a klasszicizáló stílus egyik remeke, mely jeles középületnek maradt meg a városban.

Petőfi édesapja, Petrovics István 1822-től bérlőtársként, 1824-1830 között, mint egyedüli árendátor bérelte az épületben kialakított két mészárszéket.

Az épület 1820-ban készült el Mayerhoffer János tervei alapján. A vendégfogadó árkádos folyosóival, párkányos oszlopaival, homlokzatán a fehér hattyút ábrázoló kocsmacégérrel a város főterének dísze lett.

A Hattyúház nagyobb részét a vendéglő helyiségei, nagy táncterme és a kocsma bérlőjének lakása foglalta el. Az Ótemplom felőli oldalon volt a „Szeglet Mészárszék”, e mellett befelé a mellékutcába nyúlt a húsoskamra. Az épület része volt még a belső udvar, az úgynevezett „Hattyúkert”.

A Hattyúház elsősorban üzleti célokat szolgált, boltoknak, kocsmáknak adott helyet, de működött benne temetkezési vállalat, vagy pedagógus szakszervezet is.

A 20. században kétszer is le akarták bontani. 1950-ben műemlékké nyilvánították az épületet. 1952 végén került az épület egy részébe a mai könyvtár elődje, a Népkönyvtár, mely 1957-ben vette fel Petőfi Sándor nevét.

1/4

×