A budai Szentháromság téren álló épületét az elmúlt 800 év alatt átalakítások, természeti csapások, háborúk és ostromok formálták. A török hódoltság idején dzsámiként használták, tornya minaretként funkcionált, de minden évszázadban újjá éledt, hogy ma Magyarország egyik legszebb és leglátogatottabb temploma lehessen.

A templomot a XIII. század közepén, IV. Béla király uralkodása idején alapították, akkor még háromhajós bazilikaként, gótikus stílusban. A következő évszázadban csarnokrendszerűvé alakították belsejét: az oldalhajók boltozatát a főhajó magasságáig emelték, a falakra pedig hatalmas ablakok kerültek. Hunyadi Mátyás korában építették vissza azt a délnyugati tornyot, amely még 1384-ben Bálint napján omlott be szentmise közben, és a csodával határos módon senki nem sérült meg. A harangtorony érdekessége, hogy a külső falán látható Hunyadi-címer miatt kezdte a köznyelv Mátyás-templomnak nevezi az épületet.

Ezt a felújítást Schulek Frigyes vezette, aki gondos tervezéssel teremtette meg a neogótikus épületnek ma is ismert formáját. Az építész a belső festések, díszítőmunkák során olyan mesterekkel dolgozott együtt, mint Lotz Károly és Székely Bertalan. Schulek Frigyes korának legkorszerűbb technológiájával szerelte fel a templomot: a fűtést légcsatornákkal oldotta meg, a gázvezetéket pedig csak azért vitette fel a Várhegyre, hogy a templomban modern világítás lehessen. Ma már gáz helyett több száz LED-égőt használnak, a világítást tabletről vezérlik, és a vasárnapi jelnyelvi miséken egy projektor segítségével már a jelnyelvi tolmács kameraképét és a feliratot is ki tudják vetíteni a hallássérült híveknek.

A templomot egy időben Koronázó Főtemplomként is emlegették, itt koronázták magyar királlyá és királynévá 1867-ben Ferenc József osztrák császárt és feleségét, Erzsébetet, és 1916-ban az utolsó magyar királyunk, IV. Károly és felesége, Zita is itt kapott koronát. A XX. század második felében pedig olyan jeles látogatói voltak a templomnak, mint Margaret Thatcher, Diana hercegnő, Akihito japán császár vagy Szent II. János Pál pápa.

1/5

×