Sümegi püspöki palota

A várhegy lábánál álló barokk püspöki palota ismét régi szépségében várja a látogatókat. Az épületben látható kiállítás egy 18. századi történetet jár körül Padányi Biró Márton püspök élete mentén, mivel életrajza sokrétűen beszél arról a barokk világképről, amely a mai ember számára már nehezen elképzelhető. A püspök dicsőséggel, művészettel, alkotásokkal, hitvitákkal vagy épp bukással tarkított életén végigutazva átfogó képet kaphatunk a korszakról. Megismerkedhetünk a sümegi „néma prédikáció”-freskóciklust megálmodó Padányi alakja mellett az azt alkotó Franz Anton Maulbertsch bécsi festőművész történetével is. A tárlat középpontjában ez, a sümegi plébániatemplomban látható freskómű áll. A színpompás falképeken egyszerre jelennek meg földi és evilágon túli elemek. A palotában a két főszereplő – a püspök és a festő – legmélyebb részletekig menő megszemélyesítése olykor figyelemfelkeltő, olykor meghökkentő, kortárs szemléletű módszerekkel történik.

Barokk freskók, mint „képregények”

A Mennyei ügyek című kiállítás a palotához kapcsolódó két főszereplő bemutatása mellett a 18. századi vizuális kultúrát állítja középpontba és külön hangsúlyt fektet a freskófestészetre. A barokk kor közembere jellemzően nem tudott olvasni. A hírek hallomásból jutottak el hozzá, a világi történeteket színészek előadásában, a bibliaiakat a prédikációk alkalmával ismerte meg. A 18. században csak a templomok monumentális falképei alapján képzelték el az ismeretlent. Ez szolgált akkoriban olyan támpontként, mint ma a filmek vagy a képregények világa. A barokk festészet rendkívül mozgalmas, színes és szemet gyönyörködtető illuzionista világa a mai hollywoodi szuperprodukciókon edződött mozilátogató számára is élményszámba megy. A kiállítás egyik központi témája ez a látványvilág, amelyet a sümegi plébániatemplom Maulbertsch, az európai rangú festő által készített lélegzetelállító freskóin, valamint a palota részlegesen fennmaradt és bemutatott falképein láthatunk. A termek egykori pompás dekorációit beltéri vetítéssel, az illuzionista világot grimaszoló festményekkel, bemozduló képekkel idézzük meg, de a mozgókép elődjének tekintett kukucskálódobozok hagyománya is megismerhető itt. Az érdeklődők a barokk freskóművészet technikatörténeti, ornamentika-történeti érdekességeivel és műhelytitkokkal is találkozhatnak. Franz Anton Maulbertsch elképzelt dolgozószobájában pedig kiderül, hogyan élhetett és alkothatott a „rokokó sztárfestője”.

Rejtett zugok, titkos helyiségek

A kiállítás az épületet, mint műtárgyat vonja be a megismerés kalandjába: rejtett zugok, titkos helyiségek, álcázott ajtók nyílnak meg a látogatók előtt. Érzékelhetővé válik a palota működése, a napi rutin: beléphetünk a barokk konyhába, vagy megismerhetjük a korabeli higiénia csúcsának számító, falba rejtett árnyékszék működését. Az emeleten látható az ország legnagyobb rokokó kályhája, de a Padányi arcképét is rejtő, a tudományokat megjelenítő, gazdagon dekorált könyvtárszoba is igazi kuriózumnak számít. A gyermekeket és a játékos felnőtteket a kiállítás egész területén további barokk és rokokó élmények várják. Számos animációs filmmel és beltéri vetítéssel ismerhető meg a korabeli jellegzetes karaktereken keresztül a barokk világa.

1/3

×