#Gyalogos túrák #Túrák /

Habsburg virágoskert Pollack Mihály tervezte kastéllyal Alcsúton

Nemcsak az ország legnagyobb, egybefüggő hóvirágoskertje miatt érdemes ellátogatni Alcsútra az arborétumba. A fővárostól mindössze 40 kilométerre fekvő csodás növénypark a különleges fák és virágok mellett épített emlékei miatt is megér egy túrát.

Az Alcsútdobozi Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között, a mesés Csaplári-erdőben helyezkedik el, könnyedén megközelíthető a 811-es főútról letérve. Az arborétum az Alcsútdobozi Kalandpark mellett, a Puskás Ferenc Sport Hotel mellett található, így számtalan kikapcsolódási lehetőséget biztosít az aktív pihenésre vágyók számára, és a természet szerelmeseinek is. Az Alcsútdobozi Arborétum megállóhelytől indul a Vál-völgyi Kisvasút, így egy kis nosztalgikus élménnyel is gazdagodhatunk. A 6 kilométeres szakasz végállomása a Puskás Akadémia MH, így a Pancho Arénához vonattal is eljuthatunk.

Az Alcsúti Arborétumban általában februártól március közepéig lehet gyönyörködni az ország legnagyobb egybefüggő mediterrán hóvirágmezejében. Hét hóvirágfaj 28 változata nyílik az ország egyik legelső angolparkjában, mintegy 2,5 hektáron. A növények között csak apró, árnyalatnyi különbségeket fedezhet fel közelről a hozzáértő, esetleg a levél erezetében vagy a szirom csúcsának színárnyalatában – az összhatás azonban szemkápráztató fehér-zöld szőnyeg, ami finoman hullámzik a szélben.

Az arborétumba nem csak a hóvirágok miatt érdemes ellátogatni. Különlegességekben nincs hiány: az egykori tulajdonos, Habsburg József nádor ugyanis számos egzotikus fát és növényt ültetett a 40,5 hektáros területen. Ráadásul egyáltalán nem volt könnyű dolga: amikor 1818-ban a tulajdonába került a birtok, az még elhanyagolt pusztaságként terült el a Váli-völgyben.

József nádor a schönbrunni kertépítő mesterre, Tost Károlyra bízta a park megtervezését, és ő maga is tevékenyen részt vett a kialakításában. Így került ide sok egyéb mellett fehér akácfa, törökmogyoró, vérbükk és tulipánfa is. Az egyik legérdekesebb növény az Észak-Amerikából származó óriás tuja, amelynek földre hajló ágai legyökeresedtek, így 24 új oldaltörzs keletkezett, szentélyszerű alakzatot alkotva. Meg kell említenünk még hazánk legidősebb libanoni cédrusát is, amit az 1830-as években ültettek a szomszédos Csaplári-erdőben. Összesen 540 fa- és cserjefaj található a parkban.

Az arborétum épített emlékei szintén figyelemre méltóak: az 1820 és 1827 között építtetett klasszicista kastélyt Pollack Mihály tervezte; összesen 200 szobát foglalt magában. A neoromán kápolnát ugyancsak érdemes meglátogatni. Ha szakértő vezetéssel érkezik az ember, akkor akár belül is körbenézhet, és meghallgathatja az anekdotát az építéséről: egykor lóistállóként funkcionált, de a székesfehérvári megyés püspök a látogatásakor annyira beleszeretett, hogy azt mondta, akár isten háza is lehetne belőle. József Károly főherceg először furcsállta az ötletet, hiszen mégiscsak egy lóistállóról volt szó, ám a püspök azzal érvelt, Jézus is hasonló körülmények között jött a világra. Így sikerült meggyőznie a főherceget, aki Storno Ferencet kérte fel az átépítési munkára. A kápolna csodaszép lett: szenteket ábrázoló ólomüveg ablakok, színes mennyezeti freskók, fehér márvány oltárak díszítették. Sajnos ezekből ma már szinte semmi nem látható (a háború végén szintén kárt szenvedett), az épület mégis megőrizte egyedi szakrális hangulatát.


Több filmet forgattak itt a közelmúltban, például a Rítus című thriller egyes részleteit Anthony Hopkins főszereplésével, de az alcsúti helyszín a Borgiák című sorozatba is bekerült.

A kert növényvilága főként az értékes, idős faritkaságok miatt jelentős. A másfél-két évszázaddal ezelőtt ültetett fák közül számos ma is egészséges, koros dendrológiai különlegesség, vagyis olyan, ami a növényrendszertan fás növényekkel foglalkozó szakemberei számára is különlegességnek számít. Káprázatosak az öreg platánok, nevezetesek a vérbükkök, a szomorú bükk vagy a már említett óriás tuja. A tóparti mocsárciprusok napjainkra már méretes légzőgyökereket fejlesztettek. Tavasszal a hóvirágon kívül szemet gyönyörködtető a hunyorok több fajtája, a májvirág, a fenyőfoltokban a borostyán alól előbúvó meténg és a pettyegetett tüdőfű kékeslilái. Március végétől sok ezer tő odvas keltike képviseli a fák alatti aljnövényzetet, a tóparton magasodó platánok alatt pedig egyre összefüggőbb foltokban jelennek meg a kankalinok halványsárga színei.

Fuchs Dorina

Forrás:

Szeretnél többet
olvasni?

Magyar akác – Hungarikumok bemutatása

Az akácültetés fő célja a mozgó homok megkötése és a deflációs károk mérséklése volt. Az utóbbi évtizedekben az éghajlatváltozás folytán […]

#Hungarikum #Magazin #Tudtad? /

Ráérős reggeli és édes percek a Follyban

Június közepén nyílt meg az új kávézóteraszunk, ahol bor-, és szörpkóstolóval, 9:00 és 13:00 óra között reggelivel várjuk a vendégeket. […]

#Ajánló /

Ünnepeld velünk a Budapesti Állatkert 155. születésnapját!

Rengeteg programmal várunk augusztus 7-én, 8-án és 9-én is a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A 155 éves születésnapi programok állatkerti […]

#Ajánló /