Bodajk a Fejér megyei Móri-árok közelében található. A hely már az őskorban is kedvelt települési terület volt karsztforrásai miatt. A helyi hagyomány szerint még I. István király, a magyar államalapító is gyakran megfordult a bodajki zarándokhelyen.

Bodajk első írásos említése 1193-ból származik, egy III Béla király által kiadott oklevélben, ahol a név „Bosogth” néven szerepel. A helyi plébánia első és egyetlen írásos említése 1434-ből származik. 1695-ben a Mórra család meghívta a kapucinus szerzeteseket, hogy telepedjenek le a faluban, és német telepeseket hoztak. A kapucinusok a veszprémi püspöktől kapták a bodajki plébánia jogait. A szerzetesek felfigyeltek a környék egyedülálló természeti adottságaira, amelyekről részletes leírásokat készítettek. A faluban talált kápolna romjai is felkeltették figyelmüket. A helyi lakosok szerint ez a kápolna az államalapítás idején épült Szűz Mária tiszteletére, és I. István király gyakran látogatta. Willibald Steyri atya, a móri kapucinusok vezetője szorgalmazta a bodajki Mária-zarándokhely létrehozását. A kapucinusok erőfeszítései hozzájárultak a helyiek katolizálásához és a telepesek beilleszkedéséhez. Willibald Steyri egy Szűz Máriát ábrázoló oltárképet készíttetett Bécsben. A kápolna két évvel később, 1697-ben készült el, és közismert zarándokhellyé vált, ami a kápolna bővítésének gondolatához vezetett. 1742. szeptember 30-án Berényi Zsigmond pécsi püspök szentelte fel a Häzinger Pál által épített, ma is álló új templomot. A templom belső berendezése 1786-ban fejeződött be.

1788-ban a szerzeteseknek el kellett hagyniuk a kolostort, mert II. József császár eltörölte a kapucinus rendet. Azóta a feladatokat a Székesfehérvári Egyházmegye vette át. Az 1930-as években Shvoy Lajos kezdeményezésére a megnövekedett zarándoklatok és áhítatok miatt megkezdődött a zarándokhely bővítése. Mindszenty József bíboros 1948-ban áldotta meg az újonnan elkészült zarándokhelyet.

2016-tól további felújítások kezdődtek, amelyek célja, hogy a látogatókat visszarepítsék a múltba, miközben modern kényelmet biztosítanak. A plébániahivatal mellett állandó kiállítás látható a zarándokhely történetéről.

A bodajki Mária-ikon a bodajki plébániatemplom oltárán található. Az ikont Colloredo grófnő adományozta. A grófnő kezdetben nem akart segíteni, arra hivatkozva, hogy már eleget tett a szerzetesekért. Miután azonban Szűz Mária megjelent neki álmában, és betegséggel sújtotta, amiért nem segített Willibald atyának, a grófnő megrendelte az ikont, és miután elkészült, meggyógyult. A csodák a grófnő gyógyulásával kezdődtek. A zarándokhelyen megtapasztalt csodákat 1729 óta jegyezték fel, beleértve a gyógyulásokat és a meghallgatott imákat. A hálás hívők ezüst vagy arany exvótákat helyeztek el az ikon közelében, amelyek különböző testrészeket, például a szívet, a lábakat vagy a kezeket szimbolizálták. A legértékesebb tárgyak közül sok még ma is látható. A Szűz Mária nyakában lógó ezüstlánc szintén egy ex-votó, amely eredeti formájában még mindig az ikont díszíti.

Turisztikai látványosságok a közelben

Székesfehérvár – a királyok városa mindössze 25 perces autóútra fekszik Bodajktól. A jelentős történelmi jelentőséggel bíró város számos látnivalót kínál a látogatóknak. A Koronázási Bazilika romjai Nemzeti Emlékhely, ahol 38 magyar királyt koronáztak meg, és 14 magyar királyt temettek el családtagjaikkal együtt. A Bory-vár kihagyhatatlan célpont a városban. A vár falait festmények, mozaikok és ólomüveg ablakok borítják mindenütt. A várban hét torony és harminc szoba található, amelyek mindegyike szobrokkal, műalkotásokkal, festményekkel és régiségekkel van tele. Székesfehérvár belvárosában ajánlott felkeresni a Koronás Almát, a Városháza teret és a Virágórát.

Bakonynána – a Római Fürdő vízesése kiválóan alkalmas a túrázásra és kirándulásra a Gaja-patak partján. A völgyben számos pihenő- és piknikhely várja a látogatókat. A közelben található a Savanyú Jóska-barlang és a Vadalmás-forrás is.

Fehérvárcsurgó – Károlyi-kastély – a kastélyt 1844-ben építtette a Károlyi család neoklasszicista stílusban. A kastély múzeumként működik, bemutatva a Károlyi család és a magyar arisztokrácia életét. A kastélyt kastélypark és arborétum veszi körül, ahol a látogatók 100-170 éves őshonos és egzotikus faállományt fedezhetnek fel. A kastélyparkban egy hangulatos csónakázó tó is található.

Csókakő – a várat a Csókakő-hegy oldalába építették 479 méteres magasságban. A várat említő első írásos dokumentum 1299-ből származik. A várat 2014-ben szinte teljesen újjáépítették.

Gánt Bauxit Geológiai Park – itt 13 állomásos tanösvény várja a látogatókat. A 3,5 km hosszú tanösvény tájékoztató táblákon keresztül ad tájékoztatást a terület geológiai jellemzőiről. A Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeumban a látogatók megismerkedhetnek a magyarországi bányászat fénykorával.