Budapest déli peremén, ipari parkok és külvárosi utcák között megbújva találjuk a Soroksári Botanikus Kertet, amely igazi titkos kertként várja a látogatókat. Kevesen tudnak róla, pedig aki ide ellátogat, különösen május végén és június elején, amikor a szibériai nőszirmok virágba borítják a láprétet, olyan látványban részesül, amelyhez foghatót ritkán találni a fővárosban. A szerény bejárat mögött egy 60 hektáros élő múzeum tárul fel, ahol a természet veszi át a főszerepet. A kert 1963-ban jött létre a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola kezdeményezésére, hogy a leendő kertészmérnökök közvetlenül tanulmányozhassák a növényvilágot. A terület múltja azonban ennél sokkal régebbre nyúlik vissza: a homokbuckák között kora bronzkori leletekre is bukkantak, sőt egy teljes emberi csontvázat is találtak itt. A 18. században Grassalkovich Antal birtokához tartozott, később szántóföldként, főként burgonyatermesztésre használták, majd az államosítás után került oktatási és kutatási célokra. A kert arculatát a Duna–Tisza köze jellegzetes homokbuckái határozzák meg. A legmagasabb pont, a 115 méteres Csonthalom a pusztai növények otthona: homoki árvalányhaj, buglyos fátyolvirág, homoki cickafark és hegyi len díszíti a tájat. Másutt Észak-Amerikából, Kelet-Ázsiából vagy a Kaukázusból származó fajokat találunk, köztük duglászfenyőt, mocsárciprust, virágloncot vagy kaukázusi nefelejcset. A vízi növényeket egy tó köré telepítették, amely nemcsak botanikai szempontból érdekes, hanem élő állatvilágával – ebihalakkal, vízisiklókkal és szitakötőkkel – a gyerekek számára is élményt nyújt. A kert különlegessége a borostyángyűjtemény: világszerte mintegy 17 faj és több száz nemesített változat ismert, ezek közül 140 fajtát itt is megtalálunk. Emellett vadgyümölcsök, vadrózsák és évelők is színesítik a kínálatot. A legnagyobb kincs azonban a 12 hektáros Pannon láprét rezervátum, amely a Duna–Tisza köze valaha gyakori társulásának egyik utolsó megmaradt darabja. Májusban és júniusban a szibériai nőszirmok kékségbe borítják a tájat, mellettük orchideák, például vitézkosbor vagy hússzínű ujjaskosbor is előfordulnak. A láprét állapotát több évtizedes kutatómunka és gondos kezelés őrizte meg, amelynek köszönhetően ma is egyedülálló természeti értékekkel találkozhatunk. A Soroksári Botanikus Kert kevésbé ismert, mint a Füvészkert vagy a Budai Arborétum, ezért itt jóval kevesebb a látogató. A csend és nyugalom, a változatos élőhelyek és a ritka növények különleges atmoszférát teremtenek. Egy séta során bejárhatjuk a homokpusztákat, az erdőket, a vizes élőhelyeket és a gyűjteményes kerteket, miközben tanösvénytáblák segítenek eligazodni. Aki ide kilátogat, nemcsak egy botanikus kertet fedez fel, hanem egy apró csodavilágot a város szélén, ahol minden évszak újabb és újabb arcát mutatja a természet. 1/4 ×