Balatonkenese fölött, a tó keleti medencéjének peremén különleges kirándulóhely várja azokat, akik a vízparti pihenés mellé egy könnyű sétát és látványos panorámát is beiktatnának. A Soós-hegy tetején álló, egykori adótoronyból kialakított kilátóról szinte hosszában tárul elénk a Balaton, miközben a hozzá vezető tanösvény a magaspart ritka növény- és állatvilágát is bemutatja. Balatonkenese látképének jellegzetes része a település fölé magasodó meredek partfal, amelynek tetején egy adótorony áll. Az építményt kilátóként is használják: a lépcsőkön feljutva körteraszos panorámapontról tekinthetünk le a Balaton keleti öblére. A Soós-hegy különlegessége, hogy innen nem csupán egy közeli partszakaszt látunk, hanem hosszan végigkövethetjük tekintetünkkel a tavat. Az északi parton Balatonfűzfőtől Balatonfüreden át egészen a Tihanyi-félszigetig ellátni, míg a déli oldalon Siófok magasabb épületei is jól kivehetők. A két part között szinte végtelennek tűnik a vízfelület. A kilátótól nem messze áll a Soós Lajos költő emlékére 1927-ben emelt, vörös homokkőből készült obeliszk. A Balatonkeneséhez kötődő, tragikus sorsú költőről nevezték el a magaslatot Soós-hegynek, amelyet korábban Partfőnek, illetve Magas-Partnak hívtak. Az emlékoszlop és a kilátó együtt a környék legismertebb célpontjai közé tartoznak, a magaspartról pedig már önmagában is lenyűgöző kilátás nyílik a tóra. A Soós-hegy mintegy 75 méterrel emelkedik a Balaton vízszintje fölé. Legfelső rétegét vékony lösztakaró alkotja, a partfal döntő része azonban annak az ősi Pannon-tónak az üledékéből épül fel, amely körülbelül tízmillió évvel ezelőtt borította a térséget. A vízszintesen egymásra rakódott rétegek ma is jól kivehetők a meredek falban. A magaspart ezért nemcsak látványos földtani képződmény, hanem különleges élőhely is. A falba vájt üregekben gyurgyalagok és partifecskék fészkelnek, így a terület a madármegfigyelők számára is érdekes lehet. A Soós-hegyre a Tátorján tanösvényen lehet felsétálni. Az útvonal nevét egy ritka, fokozottan védett növényről kapta, amely napjainkra Magyarországon is csak néhány kisebb területen maradt fenn. Ezek egyike a Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület. A fehér virágú, gömbölyded formájú tátorján késő tavasszal virágzik, és a Dunántúlon szinte kizárólag ezen a vidéken fordul elő. A tanösvény végigjárása közben nemcsak a növényvilágot, hanem a magaspart földtani értékeit és állatvilágát is közelebbről megismerhetjük. A Tatárlikak titkai A partfal oldalában több mesterséges üreg is látható. Ezeket Tatárlikaknak nevezik, és a helyi hagyomány szerint egykor a tatárok, később pedig a törökök elől menekülő lakosok rejtőztek el bennük. Régészeti bizonyíték azonban nem támasztja alá ezt a történetet. Az üregeket később halászok használták csónakjaik és felszereléseik tárolására, más időszakokban pedig a környék szegényebb lakóinak barlanglakásaiként szolgáltak. Ma már elsősorban történelmi és néprajzi érdekességként tekinthetjük meg őket. Könnyű séta, nagy élmény A Tátorján tanösvény a balatonkenesei Faluháztól, a Táncsics Mihály utca 24. szám alól indul. Innen kényelmes sétával elérhető a magaspart, a Tatárlikak, a Soós Lajos-emlékoszlop és a kilátó. A kirándulás nem igényel komolyabb túrázói felkészültséget, mégis változatos élményt kínál: balatoni panorámát, ritka növényeket, különleges földtani képződményeket és helyi történeteket egyaránt. A Soós-hegyi kilátó ezért azoknak is remek választás, akik Balatonkenesén nemcsak a partot, hanem a tó fölé magasodó tájat is szeretnék felfedezni. 1/2 ×