Kovász, ősgabonák, kézműves pékségek, focaccia és kenyérsütő versenyek költöznek augusztus 20-án a szentendrei Skanzenbe. A tizenkettedik Kenyérlelke Fesztivál új helyszínen, kibővített gasztronómiai és családi programmal várja mindazokat, akik az ünnepi hosszú hétvégén nemcsak megkóstolnák, hanem közelebbről is megismernék a jó magyar kenyeret. Augusztus 20. hagyományosan nemcsak az államalapítás, hanem az új kenyér ünnepe is, így aligha találhatna autentikusabb helyszínt a Kenyérlelke Fesztivál, mint a szentendrei Skanzen. A kézműves pékszakma egyik legjelentősebb hazai eseményét 2026-ban immár tizenkettedik alkalommal rendezik meg, ezúttal megújult és kibővített tematikával. A fesztivál középpontjában továbbra is a jó kenyér áll, de a szervezők ennél jóval messzebbre tekintenek. A látogatók azt is megtudhatják, honnan származik a gabona, milyen szerepe van a termőföld minőségének, mit tudnak az ősi gabonafajták, hogyan működik a kovász, és milyen szerepet tölthet be egy kézműves pékség egy település életében. Vadkovász, ősgabonák és a jövő kenyere A Vigadó épületében felállított nagyszínpad beszélgetéseit Kitzinger Szonja, a Magyar Konyha főszerkesztő-helyettese moderálja. A szakmai program egyik izgalmas kérdése már a délelőtt folyamán terítékre kerül: mit nevezhetünk valójában vadkovászos kenyérnek, és hogyan jelenik meg a vadkovászos technológia a Magyar Élelmiszerkönyvben? A beszélgetésben többek között a Marmorstein Pékség és a PANO Budapest képviselői vesznek részt. Külön pódiumbeszélgetést szentelnek annak, hogyan válhatnak a pékségek a helyi közösségek „kovászává”. A témáról többek között az Artizán Pékség, a Jenői Pékség, a Némi Kenyér és az Élet Pék Bistro szakemberei beszélgetnek. A kenyér története azonban jóval a pékség előtt kezdődik. A Talajunk élete, termőföldünk sorsa című program a mezőgazdaság és a termőtalaj jövőjével foglalkozik, míg az Őseink gabonái, gyermekeink jövője beszélgetés az ősgabonákat, a bioliszteket és a tápláló pékárukat állítja középpontba. A délutáni programban Szabó Adrienn dietetikus a feldolgozott élelmiszereket övező mítoszokról és azok tudományos hátteréről beszél. Focacciától a tökéletes kovászig A fesztiválon nemcsak beszélni lehet a kenyérről. A workshop színpadon a látogatók gyakorlati fogásokat és ötleteket is elleshetnek a szakemberektől. Virágh Krisztina, a Némi Kenyér képviseletében azt mutatja be, hogyan használhatók különféle gabonaszemek – például rozs és árpa – a kenyérben, míg Roboz Eszter, a Babushka Kézműves Pékség szakembere a focaccia készítésének világába vezeti be a közönséget. Az Amilyen a kovászod, olyan a kenyered workshopon a kovász kerül középpontba, a délután folyamán pedig a természetes tésztaszínezés titkaival is megismerkedhetnek az érdeklődők. Kiderül, kik sütik az ország legjobb kenyereit A Kenyérlelke egyik hagyományos és látványos része a verseny. Idén külön megmérettetés várja a péktanulókat és az otthonsütőket, miközben a profi pékségek termékeit is minősítik. A zsűrizés egy része kívülről a látogatók számára is követhető lesz. A nap végén, 16 órakor hirdetik ki az otthonsütők versenyének és a péktanulói csapatversenynek az eredményeit, valamint a pékségek minősítését. 1/2 ×