Augusztus 20. és 22. között immár 16. alkalommal rendezik meg a Magyar Ízek Utcáját Budapesten. A Várkert Rakpart gasztronómiai forgatagában közel kétszáz kiállító mutatja be a Kárpát-medence jellegzetes ízeit, miközben idén a gulyás, a pörkölt és a paprikás eredete és hagyományai kerülnek a középpontba. Természetesen nem marad el az ország kenyere és Magyarország Tortája sem.

Az augusztus 20-i ünnepi programsorozat egyik legnépszerűbb gasztronómiai eseménye, a Magyar Ízek Utcája idén a korábbiaktól eltérően már az államalapítás és Szent István napján megnyitja kapuit. Augusztus 20–22. között a Várkert Rakparton a magyar és határon túli gasztronómiai hagyományok, különleges alapanyagok és ételek egész sora várja a látogatókat.

A rendezvény méreteit jól mutatja, hogy közel 200 kiállító vesz részt rajta, a látogatók száma pedig elérheti a 450 ezret. A Magyar Ízek Utcájának ugyanakkor nem egyszerűen az a célja, hogy hatalmas szabadtéri étteremmé változtassa a budai rakpartot. A szervezők a magyar gasztronómia gyökereit, tájegységeinek sajátosságait és azokat a termelőket is szeretnék megmutatni, akik ma is továbbviszik ezt az örökséget.

Ennek megfelelően kiemelt szerepet kapnak az őstermelők, élelmiszer-előállítók és kisvállalkozások, miközben a hagyományos receptek mellett a régi alapanyagok és technológiák korszerű értelmezései is megjelennek.

Mitől magyar a magyar gulyás?

Az idei Magyar Ízek Utcája egyik legizgalmasabb témája a pergelt hús, a gulyásos hús és a magyar „stew” kultúrája. A szervezők egészen az 1800-as évekig, többek között Czifray István korabeli szakácskönyvéig nyúlnak vissza, hogy megmutassák, miként alakultak ki a ma már alapvetően magyarnak tekintett fogások.

A gulyás, a pörkölt és a paprikás ugyanis közös gasztronómiai gyökerekből nőtt ki. Már az elnevezések is sokat elárulnak: a gulyás arra utal, kik készítették az ételt, a pörkölt az elkészítés módjára, a paprikás pedig a meghatározó fűszerezésre.

A cél nem az, hogy a hagyományokat változatlan formában konzerválják. Éppen ellenkezőleg: a régi fogások újragondolhatók és korszerűsíthetők, ehhez azonban ismerni kell az eredetüket. A Magyar Ízek Utcája ezzel azt a gondolatot is erősíti, hogy érdemes lenne meghatározni a magyar gasztronómia olyan alapvető minimumait, amelyek alapján például a világ bármely részén készített gulyásról eldönthető, valóban a magyar gulyáskultúrához tartozik-e.

A téma természetesen nem marad elméleti. A látogatók többek között kakastöke-pörköltet, karcagi birkapörköltet, bivalypörköltet és kacsapörköltet is kóstolhatnak, de az eredeti sokac cserepes bab is szerepel a kínálatban.

Családi receptek a Főzők terén

A Magyar Ízek Utcájának különleges helyszíne a Főzők tere, ahol nem hivatásos séfeké a főszerep. Főzőasszonyok és főzőemberek érkeznek a Kárpát-medence különböző vidékeiről, hogy saját településük, tájegységük vagy közösségük jellegzetes ételeit mutassák be.

Itt egy-egy fogás mögött sokszor egész családtörténetek bontakoznak ki. A receptek generációkon keresztül öröklődtek, az ételek készítőit pedig a látogatók személyesen is kérdezhetik az alapanyagokról, az elkészítés fortélyairól vagy éppen arról, milyen történet kapcsolódik az adott fogáshoz. Így a kóstolás egyben kulturális időutazássá is válik.

A magyar ízek mellett más közép-európai gasztronómiai hagyományok is helyet kapnak. Ismét megjelennek a zsidó konyha specialitásai, Csehországból pedig sörkülönlegességek érkeznek, amelyek mellé akár cseh gulyást is lehet választani.

Pilisi Pityókás lett az ország kenyere

Augusztus 20. természetesen elképzelhetetlen az új kenyér nélkül. A Magyar Pékszövetség idei versenyén a Pilisi Pityókás kenyér, a HEL Pékség–SZÁSZ Pékség terméke nyerte el a Magyarország 2026. évi Szent István-napi Kenyere címet.

A fesztivál egyik ünnepi pillanata lesz a Szent István-napi kenyér megszegése. Emellett a látogatók megkóstolhatják Magyarország 2026-os Tortáját és Magyarország Cukormentes Tortáját is.

A rendezvényen az idén jubiláló Irinyi-féle szódavíz is megjelenik. A szervezők emellett tovább erősítik a csomagolásmentességet, a helyi palackozást és a „farm to table”, vagyis a termelőtől közvetlenül az asztalig vezető szemléletet.

Nem csak az evésről szól

A háromnapos rendezvény családi és egészségügyi programokkal is kiegészül. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány augusztus 20–22. között naponta 10 és 17 óra között ingyenes vércukorméréssel és vesetanácsadással várja az érdeklődőket az Ybl Miklós téren.

A gyermekek számára közlekedésbiztonsági programokkal készülnek: mini KRESZ-pálya, KRESZ-teszt és játékos baleset-megelőzési feladatok is szerepelnek a kínálatban.

Visszatér az „Újra van Budán kutyavásár!” program is. A négylábúak és segítőkutyák mindennap 10 és 18 óra között várják a látogatókat.

1/2

×